AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu/atom
blfr6@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://afrotrekker.blog.hu/2019/07/14/ahova_sosem_indulnal_el_pedig_kene
Az Aberdare-hegység Kenyában
2019-07-14T19:43:45+02:00
2019-07-14T19:43:45+02:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1002781.jpg" alt="p1002781.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Valószínűleg sosem hallottál még az Aberdare Range nevű hegyvonulatról, ami nem csoda, hiszen ha Afrikára gondolsz, meg hegymászásra - és nem vagy komoly trekker - pláne afrikai trekker, a Kilimanjarón kívül semmi sem ugrik be. Mondjuk lehetnél esetleg még földrajz szakos vagy valami térképfüggő agybeteg, akkor talán. De bárki más ha Kenyára gondol és a Mount Kenya, mint valami hegy esetleg feldereng neki, már pontot érdemel. </p>
<p>Pedig a Mount Kenyától délnyugatra, bő látótávolságra emelkedik az Aberdare-hegység komoly, négyezer méteres magasságba. Csak erről szinte senki sem tud.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1002580.jpg" alt="p1002580.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A terület nemzeti park, és szinte összefüggő erdő, különleges és sokszínű élővilággal, mégsem igazi szafaricélpont, mivel a dús vegetációnak és az óriási területnek köszönhetően nem olyan könnyű állatokat látni. Pedig él itt szinte minden afrikai nagyvad és nem is kis egyedszámban.</p>
<p>Nairobitól mintegy 3 órás autózásra található Nyeri városka, ahonnan keleti irányból célszerű megközelíteni a területet, de több kapuja is van a nemzeti parknak, ígyhát akár nyugatról is próbálkozhatunk. Valami magasabb építésű autó praktikus tud lenni amikor elfogy az aszfalt, de a parkon belül akadnak csak összkerék meghajtású járgánnyal járható utak is. Erre célszerű odafigyelni, pláne ha csúcshódításon jár az eszünk. A Lesatima Peak (4001m) -hez legközelebb eső parkolóhelyhez vezető út például ilyen. Innen egy nap alatt megjárható a csúcs oda-vissza. Máshonnan komolyabb, többnapos gyaloglás szükségeltetik, ami nem olyan egyszerű dolog itt. Mindjárt elmondom azt is, hogy miért.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1002638.jpg" alt="p1002638.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Az Aberdare hemzseg a veszélyes állatoktól (elefánt, bivaly, párduc, hiéna, stb,), ígyhát nemhogy csak szabadon nem, de simán kószálni sem nagyon lehet és szabad. Néhány terepjáróval járható úton mehetünk gyalog is (ha megszervezzük), de az itthon megszokott hegyi gyalogösvények, mint olyanok nem is léteznek. A nemzeti park hivatásos, fegyveres rangert ad mellénk, ha gyalogolni óhajtunk az úton. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1002771.jpg" alt="p1002771.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Turista vagy menedékház hálózat sincs a parkban, a kapuknál van lehetőség sátrazásra, meg egy-két bekerítetlen táborhely is akad 3000m körüli magasságban, de a magasabb régióban talán egy turistaház szintű lodge található. A keleti oldalon a bejáratok környékén találunk pár elfogadhatóbb szálláshelyet is.</p>
<p>Tehát egyedüli bóklászásra nincs lehetőség, még bérelt terepjáróval sem indulnék el egyedül, mert szabhatom ha lepukkan az autó bárhol, vagy éppen elakadok valami vacakabb terepen. Az ilyen problémák megoldását Afrikában jobb afrikaiakra bízni. Ők tudják kitől és milyen autót szereznek és az mit bír, és hogy mit találnak ki, ha valami rendesen elcsesződik. Még akár komplett motort is cserélnek ha muszáj két levágott bambusz egy mókusfarok meg egy öklömnyi kő segítségével. Persze, csak ha muszáj. :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1002538.jpg" alt="p1002538.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Szóval a legegyszerűbb és szinte az egyetlen járható út az Aberdare feltérképezéséhez ha megfűzzük a megfelelő helyi "vállalkozót", hogy bonyolítson le nekünk egy komplett tervet. Megmondjuk mit akarunk, megmondja mennyibe kerül. Elképesztően látványos vízesésekhez lehet eljutni akár gyalogszerrel, akár autóval, lehet állatokat lesni, több hegyet is megmászni. Kajáról, sátorról, engedélyről és rangerről is gondoskodnak. (Messengeren keresd Gichango Warutere-t, ha szükséged van megbízható emberre)<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1002791.jpg" alt="p1002791.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>2-3 napot gond nélkül el lehet tölteni a hegyen, és csak azért nem mondok többet, mert a tábori körülmények még tábori körülmények szerint sem túlzottan kényelmesek. Mint mondjuk ahogy Malawiban a Mulanje-hegységben minden táborhely mellett ivásra és fürdésre alkalmas vízfolyás található, itt nincsenek ilyenek. Illetve mi nem aludtunk egyszer sem vízfolyás mellett. (Mondjuk lehet, hogy az állatok miatt nem ilyen helyeken alakították ki a sátorverő helyeket).</p>
<p>A csúcsrégió (itt fölöttünk a képen a Lesatima Peak látható) viszont parádésan látványos. Olyan 3400-3500 m körül magunk alatt hagyjuk az ugyancsak durván különleges magashegyi eső és köderdőket, és szavannás jellegű lesz a táj, vastagon megszórva Óriás Lobéliákkal.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1002728.jpg" alt="p1002728.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Elenyésző számú itt a turista, aki jön, az is szinte csak vízeséseket nézegetni, gyalogolni kevesen akarnak. Így hát a csúcshoz legközelebb eső, mondjuk úgy "parkolóhely" is egy erősen járatlan, vízmosásos úton érhető el, szigorúan csak négykerékmeghajtású autóval. Innen 5-6 óra a csúcs oda-vissza, és mintegy 500m szintet kell leküzdenünk így is, ami ebben a magasságban komoly gondot okozhat egyeseknek. A csúcsra vezető ösvényen is friss bivaly és leopárd nyomokat láttunk a sárosabb részeken, és bár ide már nem jött velünk fegyveres őr, és nem is láttunk élőlényeket, még ebben a magasságban is előfordulnak nagyobb testű veszélyes állatok. Előző nap elefántot úgy háromezer méteren is láttunk még egy távoli tisztáson legelészni.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1002640.jpg" alt="p1002640.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Ide most csak azért nem tettem be a képét, mert túl nagy zoommal nyomtam képet róla párás levegőben, úgyhogy nem lett igazán értékelhető a kép. De elefántszarba minden méteren botlik az ember, úgyhogy tényleg sok az elefánt itt még nagy magasságban is. Úgyhogy mindenki, aki nem csak az állatok, vagy az óceán miatt utazik Afrikába, hanem szeretene látni még valami mást is Afrikából, az bátran jöjjön ide és lásson csodát!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1002686.jpg" alt="p1002686.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2019%2F07%2F14%2Fahova_sosem_indulnal_el_pedig_kene%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2019%2F07%2F14%2Fahova_sosem_indulnal_el_pedig_kene%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2019%2F07%2F14%2Fahova_sosem_indulnal_el_pedig_kene%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az Aberdare-hegység Kenyában"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2019/07/14/ahova_sosem_indulnal_el_pedig_kene#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/14946134" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1002781.jpg
https://afrotrekker.blog.hu/2019/05/03/malawi_es_a_mulanje-hegyseg
Mulanje-hegység - a malawi "felhőkarcoló"...
2019-05-03T15:03:47+02:00
2019-05-03T15:03:47+02:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001215.jpg" alt="p1001215.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Kevés tökéleteshez közeli trekkinghelyszínt találunk Afrikában különböző okoknál fogva, és egy szóval sem állítanám most, hogy a Mulanje-hegység Malawiban az lenne. De, hogy az egyik legjobb, abban tökéletesen biztos vagyok. Most már...,hogy 4 nap alatt 50km körüli távolságot és bő 3000m szintet gyalogolva keresztülvágtunk ezen a káprázatos hegyvidéken. </p>
<p>A káprázatoshoz kétség nem férhet. Ilyen kis kiterjedésű, ilyen magas és ilyen tagolt, látványos szigethegység nem sok van Afrikában, megközelíthető helyen és gyalogos túrázásra alkalmassá téve pedig pláne nem. Így hát szinte minden adott itt egy pazar, afrikai trekkingre.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001333.jpg" alt="p1001333.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Na de kezdjük az elején, mert Malawiról sincs azért minden halandónak sok információ a fejében. Sőt, általában semmi, de hát ez ellen eddig nem tudtunk tenni, talán majd most.</p>
<p>Malawi egy afrikai viszonylatban kis ország, az egyenlítőtől, és Tanzániától délre fekszik és nyúlik el több száz km hosszan a Malawi-tó mentén észak-déli irányban, majd beékelődik Mozambik testébe, mint egy lándzsahegy. Itt a legdélibb régiójában, közvetlenül a mozambiki határ mentén emelkedik a Mulanje-hegység a nagy semmiből, szinte függőleges falakkal háromezer méterre, a Sapitwa-csúcs ormáig. Itt található Afrika legnagyobb függőleges sziklafala is, a Chambe Peak nyugati letörésének 1500m-es szakadéka.</p>
<p>A hegyvidéket jól átszövő ösvényhálózat és az Afrikában mindenféleképpen párjátritkitó menedékház kiépítettség teszi különösen vonzóvá a Mulanje-hegységet. Jártam én már sok ország sok hegyvidékén Afrikában, de ilyen jól szervezett és karbantartott magashegyi Hut-hálózattal még sehol sem találkoztam.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001595.jpg" alt="p1001595.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Teljes szolgáltatást kaphatunk itt profi minőségben, és ráadásul jó áron - tanzániai vagy kenyai túrákhoz képest mindenképpen - teherhordó, szakács és vezető személyében, akik nélkül lehet gyalogolni itt, de nem érdemes, mivel egy többnapos trekkinghez kizárt, hogy elegendő kondival bírjunk. Márminthogy full páratartalomban napi ezer méter szintet tudjunk megtenni ismeretlen ösvényeken, többnapi élelemmel, váltóruházattal, miegymással. Arról nem beszélve, hogy ezek a srácok itt családokat tartanak el a tőlünk kapott fizetségből. Úgyhogy a saját véleményem szerint az ilyen helyeken ritka nagy baromság, ha valaki szélmalomharcot próbál vívni a körülményekkel, az elemekkel és a gravitációval. Ordas módon elfáradunk és rojtosra izzadunk (vagy ázunk), ha csak a napi felszerelésünket cipeljük, akkor is. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001381.jpg" alt="p1001381.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Több irányból is indulnak útvonalak fölfelé, a hegység belsejébe, de talán a legkézenfekvőbb megoldás Likhubula falucskát választani, mivel a Likhubula Forest Gate, vagyis a védett terület kapuja és irodája is itt található, ha korábban nem szerveztük meg a túránkat, akkor itt az is megtehető.</p>
<p>A Likhubula Forest Lodge teraszáról indulva mi a Chambe Peak felé vettük az irányt. Terveink szerint először a 2560m magas Chambét akartuk megmászni, majd onnan akartunk átvágni a Sapitwa Peak alatti menedékházba, ahonnan a főcsúcs után egy körrel jövünk vissza. Hát nem pont így sikerült. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001358.jpg" alt="p1001358.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Erősen párás, borult időben indultunk útnak, lógott az esőnek minden testrésze, de mázlink volt. Másodpercekre még a napot is láttuk elő-előbukkanni a felhők közül, s mire szűk három órányi hol meredek, hol erősen meredek kaptató után végre elértük a Chambe Basin-t, ezt a hatalmas, mélytányér jellegű katlant, szomorúan vettük tudomásul, hogy az elmúlt évtizedek rabló fakitermelése teljesen hazavágta az őshonos növényzetet. Örömmel konstatáltuk viszont, hogy a derék malawiak megkezdték a fa visszatelepítést a kopár medencébe. Ez nem kis meló, fejükön kosárban, ültetésre váró facsemetékkel gyalogoltak mellettünk ezer méternyi szintet szikár falusiak, gondolom éhbérközeli fizetségért. De legalább valami történik. Velünk is történt, épphogy elértük a Chambe Hut-ot, leszakadt az eső...</p>
<p>Semmi baj, másnap reggel akartunk a csúcsra feljutni, s bár mondta Emmanuel barátom, hogy szerinte kissé bajos lesz, mi nem tágítottunk. Kőkeményen fel is vonultunk reggel szemerkélő esőben a basin peremére, érintetlen, maradvány esőerdőben dagonyáztunk föl a sziklás gerincív kezdetéhez, ahol a nyirkos-nyálkás-nyúlós, életveszélyesen meredek sziklán kellett volna lépést találni. Meg esetleg valami fogást. Jelentem alássan, nulla tapadást érzékeltem cipőm talpán, s bár embereink valami kötélfélével is készültek, szégyenszemre a megfutamodást választottuk. Láttuk ugyanis lentről a gerinc vonalán, hogy a feketelevest még jóval feljebb kellett volna igazán benyelnünk. Ez itt lent csak bemelegítés lett volna.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/20190414_071329.jpg" alt="20190414_071329.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Alternatív megoldást kerestünk a kecske és káposzta dilemmára, és azt találtuk ki, hogy áttrappolunk második állomáshelyünkre a Chisepo-házhoz, ahonnan a csúcsra indulunk majd és ott magát a Chisepo Peak-et - ami egy kisebb csúcs a menedékház innenső felén - megnyomjuk még ma, ha már a Chambe kimaradt. Így is tettünk. Komoly felhőbe burkolózott eközben Mulanje barátunk, néhol szinte az orrunkig se láttunk, és valószínűleg olyan király panorámák mellett trappoltunk el észrevétlenül, hogy jobb nem is belegondolni, mert még most is agyvérzést kapok, miközben e szöveget vetem éppen monitorra nagy lelkesen....</p>
<p>A Chisepo Hut kandallójában vidám tűz lobogott, mire odaértünk, és mire megint akkora eső szakadt le, amit még elképzelni is nehéz. Nem mintha számított volna, de eső nélkül is lucskosra ázott a cipőnk mire ideértünk. Kicsavartam elméletileg vízálló bakancsomat, és megpróbáltam a tűz közelébe helyezni, hátha szikkad valamicskét, mire eláll az eső. Szakácsunk tüsténkedett közben már a tűznél, nem volt mit tenni, mint nézelődni a tornácról...<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001412.jpg" alt="p1001412.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>20 méterrel lejjebb állt - mondjuk úgy - , a "személyzet" szállása. Itt a Mulanje-ban a kultúrált menedékházak titka az állandó "gondnok", aki itt lakik, és karbantartja a túrázóknak fenntartott épületet, ő gondoskodik tüzifáról, sőt még a tűzgyújtás is az ő hatásköre. De a Hut-ban csak a vendégek alszanak, ami kissé furcsa lehet liberális világnézetű, "elsőafrikás" túrázóknak, de én összesen a nagyonsokból egyszer találkoztam olyan helyzettel, hogy "vendégek" és "helybeliek" egy házban alszanak. Mindenhol külön sátor, kunyhó, ház, táborhely, tökmindegymi van építve, és gyanítom, hogy ennek csak a régi, rossz beidegződés lehet az oka. Manapság egy hátizsákos túrázó valahol egy istenhátamögötti afrikai hegyen ritkán rasszista. Aki meg az, az messze elkerüli a kontinenst is.</p>
<p>Pár órával később elállt az eső és meglepetésszerűen előbukkant pár jókora hegy a felhőkből. Villámgyorsan döntöttünk, sötétedésig (este 6-kor szinte percre pontosan lezuhan a sötétség) megnézzük a Chisepo Peak-et, vagy legalábbis elindulunk. Elindultunk. Emmanuel csak akkor mondta, hogy nem vezet rá fel ösvény, amikor már késő volt. Bevágott a derékmagas tökigvizes fűbe. Elsírtam volna magam, ha nem a vizes cipőmet húztam volna fel 5 perccel ezelőtt, de így viszonylag hamar visszaszoktam a cuppogásra.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/20190412_153126.jpg" alt="20190412_153126.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Felhők között bújkáló csúcsokat és egy pillanatra még a csúcsrégiót is láttuk a Chisepóról, és még pont sötétedésre visszaértünk, hogy bekaphassuk szakácsunk remekművét. Komolyan felfoghatatlan volt számunkra, micsoda kajákat volt képes összeütni egy kandallón. Itt ezen a képen alul jól látszik a lényeg. Minden hozzávalót, edényeket, tányérokat, zöldségeket, miegymást cipelni kellett, és ráadásul nem csak nekünk, ugyanis 2 fős csapatunk egy vezetővel, egy szakáccsal, egy kajacipelővel és két hordárral bővült, tehát összesen 7 ember 4 napi teljes ellátmányát kellett végigcipelni a hegyen. Jó, a csúcsra nem, meg egyre fogyott a mennyiség, de akkor is...</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001328.jpg" alt="p1001328.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Aztán reggel 6-kor végre tiszta időben indultunk a csúcsra.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001460.jpg" alt="p1001460.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /> Óriási élmény volt, és egyáltalán nem volt könnyű, pedig "csak" 800m szintet kellett megtennünk. Nedves és hol csúszós-hol nem csúszós sziklákon és kőgörgetegeken lépegettünk és másztunk gyakran tényleg négykézláb, néhol kötélbiztosítás mellett a 3002m magas, végül az orrunk előtt pont felhőbevesző csúcsig, amire nem is számítottunk. De feljutottunk és épségben vissza is értünk a Chisepo-házhoz délutánra.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001512.jpg" alt="p1001512.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Hosszú gyaloglás várt még ránk némi kis pihenő és ebéd után a Thuchila Hut-ig, föl-le, föl-le, hullámoztunk órákon keresztül átkeltünk pár kisebb folyón és patakon, összedőlt és ép hidakon mezítláb és köveken ugrálva. Szép hosszú nap volt, el is fáradtunk tisztességesen. Új arcát mutatta itt a Mulanje, csipkés csúcsok, felhős ormok meredtek az égbe itt az északi oldalon is.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001570.jpg" alt="p1001570.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Reggel pazar, tiszta időre ébredtünk. Ma már csak lefelé megyünk, 1300m szintet ereszkedünk, vissza az első faluig. A látvány elképesztő. Alattunk felhőtenger, előttünk a Mulanje fő vonulata, és a mélység...alattunk-előttünk egy vízesés dübörög a mélybe. Eddig hallani a hangját, pedig messze van. Az ösvény belezuhan a felhőkbe, ijesztő a meredeksége és a csúszása. Lassan vánszorgunk, minden lépésre koncentrálni kell, mert egy csúszós szikla, vagy sárfolt, és az ember elrepül a sunyiba.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001638.jpg" alt="p1001638.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Aztán beértünk az erdőbe és szelídült végre az ösvény, lecsúsztunk viszont a felhők alá. Eltűntek a csúcsok, egy nagyobb folyón átkelve viszont előbukkantak az első faluszéli házak. Vörös téglaviskók, és tapintható szegénység, de derűsek az arcok, barátsággal üdvözölnek bennünket, ahogy végigcaplat</p>
<p>unk a poros úton a falu központjáig és a nyüzsgő kis piacig. Aztán elértük újból a betonutat... Hamisítatlan Afrika.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001693.jpg" alt="p1001693.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2019%2F05%2F03%2Fmalawi_es_a_mulanje-hegyseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2019%2F05%2F03%2Fmalawi_es_a_mulanje-hegyseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2019%2F05%2F03%2Fmalawi_es_a_mulanje-hegyseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mulanje-hegység - a malawi "felhőkarcoló"..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2019/05/03/malawi_es_a_mulanje-hegyseg#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/14797134" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1001215.jpg
https://afrotrekker.blog.hu/2018/05/11/egigero_ruwenzori_ahol_a_valosag_hazavagja_a_kepzeletet
Égigérő Ruwenzori - ahol a valóság hazavágja a képzeletet...
2018-05-11T16:41:14+02:00
2018-05-11T16:41:14+02:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0204.JPG" alt="img_0204.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Létezik egy páratlan, eldugott zúga Afrikának, nagyjából az egyenlítőn, Uganda és Kongó határán, aminek a kapujába eljutni sem egyszerű, de amin ha sikerül átlépnünk, egy olyan semmihez sem fogható, felhők közé vesző álomhegyvidéket találunk, amihez foghatót nemhogy Afrikában, de az egész világon sem találunk. Ez a Ruwenzori (Rwenzori)-hegység. Az afro-alpesi növényvilág jó néhány csodáját bemutattam már itt ebben a blogban, hiszen háromezer méter tengerszint feletti magasság fölött sokhelyütt előfordulnak Óriás Lobéliák és több méter magas aggófűerdők, de ilyen káprázatos pompában sehol másutt, mint itt a Ruwenzoriban. Ezt azt hiszem nyugodt szívvel jelenthetem ki, mivel jártam Afrika összes magashegyi régiójában.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0175.JPG" alt="img_0175.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A hegység ötezer méter fölé nyúló csúcsain kisebb-nagyobb gleccserek húzódnak, de a csúcsrégióba eljutni nem könnyű feladat, és még megpillantani a hófödte ormokat sem egyszerű, mivel ez a világ egyik legcsapadékosabb területe, és a csúcsok szinte állandóan felhőben úsznak. Napokba telik megközelíteni a hegység leglátványosabb régióját és nem csak a sokszor - szó szerint - térdigérő sár miatt, hanem mert napi ezer méter emelkedésnél nem nagyon szabad gyorsabban haladni fölfelé, ha nem akarunk hegyibetegséggel visszakullogni. </p>
<p>A nemzeti park kapujától (kb.1700m) égigérő esőerdőben gyalogolhatunk fölfelé egy napot. A melletünk húzódó völgy mélyén a Bujuku-folyó vágtat zúgva lefelé néha hallhatjuk dübörgését, megpillantani viszont nem könnyű.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0008.JPG" alt="img_0008.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>És gyalogolni tovább másnap sem az, ahogy elkezdődnek a komoly sártócsák és lápmedencék. Zsombékról zsombékra lehet lavírozni, vagy belecuppanni térdig a sárba. Vannak helyek, ahol elkezdtek valami pallójárdafélét kiépíteni, de félő, hogy ez kompletten sohasem fog elkészülni, így hát jó, ha gumicsizmával is készülünk a túrára. De az erőnkkel is elkészülünk, mire megtesszük a második napi ezer métert is. Szerencsére a táborhely panorámája feledteti a kínokat. A vizes ruhák viszont - ha elkapunk egy esőt - ebben a magasságban, páratartalomban és hőfokon már rohadtul nem akarnak száradni.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0133.JPG" alt="img_0133.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A Bujuku-folyó felső szakaszán vagyunk. Flakonjainkat megmerítjük szép, barna vízéből és dobunk bele egy micropurt. Csak a biztonság kedvéért. Ebben a magasságban szinte már semmi nem él a növényeken kívül, de egy fosás most a legkevésbé sem hiányzik. A folyópart viszont mesebeli.Bármilyen koboldos-törpös filmet lendületből lehetne forgatni itt.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0119.JPG" alt="img_0119.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>3600 méter körül vagyunk, egyenlítő ide vagy oda - meglehetősen hűvös a hajnal... A leglátványosabb régióban haladunk immár, megjelennek az első lobéliák, és itt-ott magányos aggófüvek. Famagasságú erdei még egy kicsivel fejjebb uralják majd csak a Bujuku-völgyet, úgy szűk 4000m-es magasságban. Itt érjük el a Bujuku-tavat, ahonnan a folyó ered. Páratlanul megkapó a látvány. Ez a völgy vége már, körülöttünk ötezres csúcsok, de a párától és a felhőktől nem látszik a csúcsrégió, sem a gleccserek.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0213.JPG" alt="img_0213.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Négyezer egypárszáz méteren magunk alatt hagyjuk a növényzetet. Magashegyi sziklavilágba jutunk a Mount Stanley oldalában, úton a legmagasabban fekvő menedékkunyhó felé. Szemben, a völgy túloldalán egy-egy másodpercre előbukkan a Mount Speke és egy kis gleccsernyelv a csúcs alatt. Fölöttünk a Margherita Peak-nek -a Ruwenzori legmagasabb pontjának - nyoma sincs a felhőktől. Hajnalban komoly kapaszkodással, sűrű ködben érjük el a gleccser alját. Semmit sem látni, de innentől hágóvasban folytatjuk a túrát. Szűk ötezer méteren vagyunk, fújtatás és tyúklépés, ez a mai menü. Alig bírom emelni már a lábaimat, és alig kapok levegőt...de hirtelen csoda történik...előbukkan a nap! <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0297.JPG" alt="img_0297.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A látvány és az élmény olyannyira mellbevágó, hogy szinte felfogni sem lehet. Csak lépkedni a havon fölfelé, utolsó energiákkal. Ötezer méter fölött vagyunk már jócskán, amikor elérjük a gleccser végét, ami átbukik a gerincen és a túloldalon Kongó végtelen szakadékába vész. Jobbra a Margherita 5109m-es kiemelkedése. Ezt a végső sziklabütyköt már nem másszuk meg, kötél kellett volna hozzá, de így is a végemet járom és határtalanul boldog vagyok. Nem hiányzik már. Csak a pihenés.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0308.JPG" alt="img_0308.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>És még a lejutás hátravan. A Kitandara-tavakhoz kéne eljutnunk ma, végtelenül soknak tűnik az út még odáig. De szerencsére baleset nélkül leevickélünk a havon és a sziklákon vissza a táborig. Rövid pihenő, és indulunk tovább. Visszatér a növényzet is, és egyik ámulatból esünk újból a másikba. Csak sár ne lenne már megint. A Kitandara-tavakhoz olyan sáros csúszdán érünk le, hogy bajos lenne visszamászni rajta. Na de a tavak csodaszépek. Egymás alatt több tó is fekszik, egyik szebb, mint a másik.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0336.JPG" alt="img_0336.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> De ha azt hittük volna, hogy vége a megpróbáltatásainknak, nagyot tévedtünk volna. Egy igen durva emelkedővel a végkimerülés határára sikerült eljutnunk, de végül egyenesbe kerültünk - pontosabban a megfelelő völgybe - hogy visszajuthassunk kiindulópontukhoz egy másik irányból. Egy hihetetlen platón gyalogoltunk tovább, olyan színorgiába keveredve, amilyet ritkán lát az ember.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0356.JPG" alt="img_0356.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Sajnos sem szavakkal, sem képekkel nem adható vissza kellőképpen és a valóságnak megfelelően az élmény, és a Ruwenzori szépsége, de ez volt afrikai kalandozásaim eddigi legszebb és egyben legfárasztóbb túrája. A sárral való küszködés el sem képzelhető itthonról, a sokezer méter szintkülönbségről nem beszélve, amit meg kell tennünk. De a párjátritkitó afro-alpesi növényzet iyen szépséges módon sehol sem fordul elő máshol. </p>
<p>Megjegyezném, hogy Hófehér Afrika c. regényemben bővebben és élményszerűbben, regényes formában is olvashat a Ruwenzoriról, akit ez a kis írás nem elégített ki kellőképpen.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0331.JPG" alt="img_0331.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2018%2F05%2F11%2Fegigero_ruwenzori_ahol_a_valosag_hazavagja_a_kepzeletet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2018%2F05%2F11%2Fegigero_ruwenzori_ahol_a_valosag_hazavagja_a_kepzeletet%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2018%2F05%2F11%2Fegigero_ruwenzori_ahol_a_valosag_hazavagja_a_kepzeletet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Égigérő Ruwenzori - ahol a valóság hazavágja a képzeletet..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2018/05/11/egigero_ruwenzori_ahol_a_valosag_hazavagja_a_kepzeletet#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13902524" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_0204.JPG
https://afrotrekker.blog.hu/2018/03/04/freetown_es_a_partvidek
Freetown és a partvidék...
2018-03-04T18:48:25+01:00
2018-03-04T18:48:25+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1070046.JPG" alt="p1070046.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Az utazással kapcsolatos csoportokban, fórumokon és egyéb véleménymegosztó felületeken egyértelműen a tengerpartos, minél pálmafásabb és fehérhomokosabb témák mutatják az érdeklődés fő csapásirányát. A legelvetemültebb utazókon kívül mindenki szinte csak valami tengerparti henyélős nyaralásra vágyik, lehetőleg megoldott fuvarral a hotelba, előrefoglalt szállással és kinyalt valaggal, mert a nyaralás az így jó. </p>
<p>De igazi, pálmafás tengerpartok csak Európán kívül találhatók, tehát aki ilyet akar látni, és ilyesmi helyen szeretne tespedni amig letudja az évi egy vagy két hét szabadságát, annak repülőre kell ülnie, és komoly távolságokat megtennie, hogy begyűjtse az élményt. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1070049_1.JPG" alt="p1070049_1.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Na de hol is találunk igazán szép és kellemes trópusi tengerpartokat? Az utazási fórumok szerint a többség délkelet-Ázsiában, leginkább Thaiföldön, esetleg Indonézia valamelyik szigetén, legfőképpen Balin. De akadnak egyre többen akik a Fülöp-szigetekre esküsznek, vagy akár maláj partvidék szigeteire. És akkor ott van még a Maldív-szigetcsoport India partjainál, a Seychelle-szigetek és Zanzibár Afrika keleti partja mentén, nem beszélve a kenyai partszakaszról, ami szintén egészen látványos tud lenni. Na és persze a Karib-térség, ami már egy kicsit mélyebben zsebbenyúlós és erősen turistás műfaj. </p>
<p>Na de hol is találunk olyan partokat, ahol szinte egyedül lehetünk a trópusi ég és a pálmafák alatt? Természetesen Afrikában. Például a nyugat-afrikai partvidék egy csiszolatlan gyémántjának (csak, hogy stílszerűek legyünk), Sierra Leonénak atlanti-óceáni partvonalán. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/20180113_153159.jpg" alt="20180113_153159.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Nagyjából a fővárostól, Freetown-tól húzódik az a mintegy 40km-nyi, meseszép partszakasz, ami próbálkozik a turizmusból megélni. Na ez most még nem sikerül, pedig a feltételek egy része adott hozzá. Mégpedig maga a langyos és átlátszó óceán, tiszta és kihasználatlan homokos öblök, barátságos, egy cseppet sem ellenséges helybeliek.</p>
<p>Ami nincs meg hozzá még jelen pillanatban, az a megfelelő infrastruktúra, és a szinte egész világra kiterjedő Afrika-fóbia leküzdése. A freetowni hoteleket leszámítva két kezemen meg tudnám számolni, hogy hány vendégfogadó intézmény ( hotel, bungallókomplexum, vendégház, stb) található a 40 km-es partszakaszon. És ami a fő baj, hogy ezek zöme pedig luxus, vagy félluxus kategóriás, többszáz dollár/éjszakás árfekvéssel. És ezen helyek megközelítése is meglehetősen macerás ráadásul. Tehát aki olcsón akar partközelben szobát találni, az gondban van, távolabb pedig egyáltalán nincsenek lehetőségek, mivel, egy nemzeti park esőerdővel borított hegyvidéke határolja a partszakaszt.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1070047.JPG" alt="p1070047.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Kiváló lehetőségeink nyílhatnának itt egy kis túrázásra, de sajnos a klíma nem igazán teszi lehetővé a mászkálást. Mivel konkrétan tengerszinten vagyunk, elviselhetetlen a páratartalom és a hőmérséklet, Vagy legalábbis gyaloglásra a legkevésbé sem vágyunk sajnos. Árnyékban heverészni a parton viszont igazán remek a hőfok. </p>
<p>De lássuk csak, hogy a látszólag idilli körülmények ellenére miért nem futott fel az idegenforgalom eddig Sierra Leonéban, és hogy miért is nem fog igazából felfutni a közeljövőben sem.</p>
<p>Mindenféle fegyveres konfliktusok zajlottak itt a nem is olyan távoli múltban, ami miatt túl nagy hagyománya nincs egyelőre az idegenforgalomnak. Pedig mára Afrika egyik legbiztonságosabb országa lett Sierra Leone, semmiféle atrocítás nem ér itt turistákat, sőt, kifejezetten jófejek az ittlakók. De sajnos az egyéb körülmények meglehetősen "afrikaiak" maradtak, és maradnak is még egy jó darabig, amivel igazából semmi baj sincs, ha az, aki ide készül tudja milyen is az igazi Afrika. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1070077.JPG" alt="p1070077.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Freetown egy viszonylag élhető nagyváros, de felhőtlen szórakozásra ne számítson aki ide látogat. Szinte nulla a turisták száma, a belvárosi hömpölygő ember és járműáradat viszont meglehetősen felfrusztrál bennünket, ha egy sétát akarunk tenni az óvárosban. Szinte lépni sem lehet az utcákon. A külvárosi nyomornegyedek sem túl bizalomgerjesztőek (mint ahogy sehol másutt sem), a szellős tengerparti városrészben pedig a kutya sem jár szinte, az a zavaró. Néhány bazinagy szállodaépítés elkezdődött a parton, de úgy tűnt, hogy megdöglöttek az építkezések, ami nem csoda. A Cape Sierrán épülő hatalmas Hilton beruházás is szerintem becsődölt, legalábbis semmi mozgás nincs a féligkész épületek környékén. Egyszerűen az a bukta, hogy a körülmények nem ideálisak annak a rétegnek a freetowni beachen, akik meg tudnának fizetni luxusszállodát.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1070080.JPG" alt="p1070080.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A városi strand szép hosszú, kilométereken át húzódik, és a guineai partszakasszal ellentétben még rendben is van tartva. Viszont egy büdös lélek (mármint fehérbőrű turista) nem mászkál sehol - néhány helyi léhűtőn kívül - ami így egy városi parton azért elég gáz. Sokmindenhez nincs így kedve az embernek, de fürdőgatyára vetkőzni és fürdeni van a legkevésbé. Ilyen szempontból a városon kívüli, halászfalusi strandok ezerszer jobbak, mert ott legalább senki sincs rajtunk kívül.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/20180116_123546.jpg" alt="20180116_123546.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Itt ezen a képen felettünk látszik, hogy miről beszélek. Ez itt Freetown Aberdeen negyede, a legfelkapottabb, legmenőbb rész. Kinek lenne kedve itt fürdeni afrikai körülmények között? Pedig meglehetősen vonzó a part így képen legalábbis.</p>
<p>Szóval szinte végtelen lehetőség lenne Sierra Leonéban felfuttatni a tengerparti nyaralóéletet, de gőzöm sincs, hogy hogyan lehetne. Először is a nyugati turisták és nyaralnivágyók afrikaundorát kéne valahogy megtörni, hogy érdemes legyen beruházni infrastruktúrába és vendégfogadásra alkalmas létesítményekbe. De amíg senki sem akar idejönni, addig hülye lenne, aki pénzt áldoz a nagy semmire. Szóval a 22-es csapdáját sejtem a dolog mögött. Így viszont maradnak a lézengő hátizsákosok, és a maroknyi pénzes, bátor nyugati, aki légkondis dzsippel, vagy helikopterrel kimenekül a városból a parti lodge-ba, és Afrikával nem is nagyon kell találkoznia...<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/20180113_174315.jpg" alt="20180113_174315.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2018%2F03%2F04%2Ffreetown_es_a_partvidek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2018%2F03%2F04%2Ffreetown_es_a_partvidek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2018%2F03%2F04%2Ffreetown_es_a_partvidek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Freetown és a partvidék..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2018/03/04/freetown_es_a_partvidek#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13713726" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1070046.JPG
https://afrotrekker.blog.hu/2018/01/21/fouta_djallon_guinea
Fouta Djallon, Guinea
2018-01-21T14:09:35+01:00
2018-01-21T14:09:35+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1060628.JPG" alt="p1060628.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />Senki sem gondolná, hogy egész Afrika egyik legjobb, legérdekesebb trekkingcélpontja éppen Guineában, ebben a szinte ismeretlen nyugat-afrikai kis országban található. Ez a magasföld a Fouta Djallon, a nagy nyugat-afrikai folyók forrásvidéke. De azt sem sokan gondolnák - és nem is gondolják - hogy érdemes lenne ide ellátogatni, pedig hamisítatlan afrikai feelinget szippanthatunk itt, és ráadásul abból is valami jobbfélét...pedig nem könnyű az ország...- legalábbis utazószemmel - rutintalanoknak pedig kifejezetten nehéz. Már ami a körülményeket illeti. Mert az ország meglehetősen körülményes - ...ha nem akarunk túlságosan mélyen zsebbenyúlni. De ha nyúlunk, akkor is az marad.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/20180106_101503.jpg" alt="20180106_101503.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Idegenforgalom per pillanat nem nagyon van az országban, éppen ezért nincs minden utcasarkon olcsó hotel, vagy egyéb szállásféleség. Ami van, az erősen európai árfekvésű - felejtsük el gyorsan a délkelet-ázsiai 5-20 dolláros hotelecskéket - és ami még komoly gáz, az a tömegközekedés full káosza. Illetve jóféle afrikai a dolog, igazából nincs is benne káosz. Csak durván megszivatja, aki nincs hozzászokva. De ha bármilyen módon eljutunk Labéba, Guinea második legnagyobb városába, a Fouta Djallon régió központjába, már sínen is vagyunk, hogy életünk egyik legnagyszerűbb gyalogtúrájába foghassunk.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1060557.JPG" alt="p1060557.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />De egy percig se gondoljuk, hogy a Fetoré-folyó völgye csak természeti szépségeket tartogat számunkra. Olyan falvakon haladunk keresztül, sőt, mi több, olyan falvak életébe nyerhetünk bepillantást, amilyeneket eddig csak színes magazinokban láthattunk. Az idő ezekben a falvakban megállt - vagy éppen el sem indult még - és mi részesei lehetünk - ha csak egy-egy délután és este erejéig is - egy-egy család életének. Napi 5-8 órányi gyaloglás a penzum, hogy a falvak, vagy táborhelyek közötti utat megtegyük, és közben tátsuk a szánkat a pazar vízeséseknél amiket útba ejtünk, izzadjuk magunkat véresre a napközben rekkenő melegben, vagy esetleg csobbanjunk itt-ott a hűs vízben, ha van hozzá vér a pucánkban.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1060689.JPG" alt="p1060689.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />Kb. 1100m tengerszintfeletti magasságból indulunk - tehát a magasságból fakadó hűvösségre ne igazán számítsunk - de ahhoz, hogy egyáltalán eljussunk a Fetoré-folyóhoz (amit majd követetni fogunk), először is le kell gurulnunk a térképről. Órákig tartó zötykölődés ennek az ára, mert Guinéában kevés a betonút, ami van, az is meglehetősen szar, szinte 100 métert sem lehet összefüggően megtenni fékezés nélkül, ami viszont nem betonút, az maga a halál. Dögvész. Véres veríték. 30 éves, végletekig leharcolt francia roncsonkkal juthatunk el a Fetoré-hoz, miközben még azt is megbánjuk, hogy megszülettünk, nemhogy azt, hogy Guinea rozsdavörös porába merészkedtünk....de aztán minden rendbejön...:)<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/20180108_130131.jpg" alt="20180108_130131.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Itt még a méteres szeméthalmok is elmaradnak. Szinte steril, szűzies a terület ahol vándorlunk, pedig nem lakatlan régió ez, kistermetű marhák és kóbor kecskék gyakran tűnnek fel, ami jelzi, hogy lakják a völgyet, de sehol egy lélek, sehol szemét, a víz pedig kristálytiszta. A vízesések környékén gyakoriak a majomhordák, de meglehetősen félénkek, nehéz őket lencsevégrekapni. Amire észrevesszük őket, már messze járnak. Csak annyit látunk belőlük, hogy a farkuk lobog a szélben, ahogy a méteres fűben szökdécselnek, vagy szikláról sziklára ugrálnak el éppen a szemünk elől.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1060640.JPG" alt="p1060640.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />Ainguel az első falu (ami igazából kettő, a folyó mindkét partján van egy-egy lakóközöség bozótkerítéssel körbevéve) ahol alszunk, és ahonnan továbbindulunk másnap. De előtte még körbenézünk. Hála a Fouta Trekking Aventure-nek, a Labéban székelő kis koordinátor cégnek, akik vezetővel (és tolmáccsal) láttak el bennünket, mert nélkülük esélytelen lett volna nem, hogy a túra közelébe jutnunk, de bármilyen egyéb információhoz is. A falusiak barátságosak, de utálják, a fényképezést. Mint kiderül, azért, mert szeretnének a képen szépek lenni, de nem hagyunk időt nekik szépítkezni. A gyerekek némelyike félénk, némelyiket levakarni sem lehet. A nélkülözés kézzelfogható.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1060682.JPG" alt="p1060682.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />A kőhíd nevezetű természetes sziklaképződmény alatti "medencében" fürdünk egyet. Először kissé bárortalanul, másnap már sokkal bátrabban, de erősen meleg van, jól esik a hűvös víz. Este rízst főz a "családunk" valamilyen zöldséges szószos, csípős haldarabokkal. Afrikában én még ilyen jót nem ettem. A fűszerezés és ízesítés abszolút szánk ize szerinti. Hihetetlen. Reggel hűvösben indulunk. Négy vízesést érintettünk aznap, egyik szebb volt, mint a másik. Egyikben fürödtünk is. Egy liánhídon kelünk át a folyó fölött a következő falu előtt. Jól esik a pihenés, 6 órát gyalogoltunk a tikkasztó hőségben. Este kuszkusz csípős, zöldséges szósszal. Pazar ez is.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1060810.JPG" alt="p1060810.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />Egy kunyhóban alszunk, amit a falusiak engedtek át nekünk egy éjszakára. Kissé bizonytalanok voltunk, de kellemesen csalódtunk. A köralakú kunyhóban csak egy összetákolt ágy van, a lepedő talán frissen mosott rajta. Fölöttünk szalmatető, a szoba szépen kitakarítva. Jó lesz. Bár a kunyhók között sok a szemét, a kunyhó tiszta. Sajnos a főkunyhóba nem láttunk be, ahol a családfő alszik a feleségével, három lányával és két unokájával. Az érdekes lett volna. Mindenesetre áram nincs, víz nincs, tűz és béke viszont van. Meg kakaskukorékolás és kecskemekegés. Estére a falu összes gyerkőce előkerül és próbál legalább egy kis mosolyt előcsalni belőlünk. Sikerül is nekik.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1060688.JPG" alt="p1060688.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />Négy napra indultunk, reggel már a harmadik kezdődik. Kellemes a hűvös, szépek a fények. A faluszéli iskola felé vesszük az irányt. 30-40 gyerek verődik össze iskolakezdésre az egészen kicsiktől a kicsit nagyobbakig. Hogy a még nagyobbak hová járnak, el sem tudom képzelni. Valószínűleg sehová. Egyetlen tanár van, nem is tudom, hogy tud foglalkozni egy osztálynyi, de különböző korú gyerekkel. A gyerekek itt is olyanok, mint a faluban, egy részük érdeklődő, a többiek inkább elbújnak. Egész délelőtt menetelünk, a táj szavanna jellegű és párás, de egy-egy mélyebb zúgban, főként a vízesések körzetében esőerdeivé válik a növényzet. Hihetetlen a kontraszt. Délben egy vízesésnél megállunk pihenni, enni és fürdeni. Csak később indulunk tovább<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1060825.JPG" alt="p1060825.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />Délutánra egy aprócska faluba érünk egy dombtetőn. Szinte csak egy család lakik itt. Víz nincs, csak lent a folyóban. Áram? Az sose volt. Nem is lesz mostanában. De a kunyhók előtti kis placcon olyan pöpec, mogyorós maniókalevélpüré szószt rittyent a családanya, hogy eláll a fülünk tőle. Súlyos étel, semmihez sem fogható ízzel. Az ég olyan csillagos, amilyet Európban már kétszáz éve nem látott halandó ember. Mintha nem is lenne valódi. Reggel kakas ébreszt. A jó édes anyját! :) De 500 méter szintet mászunk vissza az utolsó napunkon, fel újból a plató tetejére, úgyhogy muszáj időben indulnunk. 9-kor már hőség van. 5 órányi gyaloglással, egy mellékvölgyön fölfelé jutunk vissza a "civilizációba", ami csak annyit tesz, hogy járművekkel járható utat találunk. 2 órányi zötykölődésre vagyunk a legközelebbi betonúttól még így is.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1060653.JPG" alt="p1060653.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Hihetetlen élmény volt ez a 4 nap a Fetoré-folyó völgyében, még úgyis, hogy nem teljesítettük a teljes körtúrát, ami 10 napot venne igénybe. Talán még visszatérünk, hogy befejezzük egyszer.</p>
<p>A képek válogatása miatt elnézést kérek, olyan sok képből válogattam, hogy képtelenség volt mindent megmutatni. Remélem, azért átjött valami a lényegből...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2018%2F01%2F21%2Ffouta_djallon_guinea%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2018%2F01%2F21%2Ffouta_djallon_guinea%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2018%2F01%2F21%2Ffouta_djallon_guinea%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Fouta Djallon, Guinea"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2018/01/21/fouta_djallon_guinea#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13590507" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1060628.JPG
https://afrotrekker.blog.hu/2017/12/20/simien-hegyseg_eszak_etiopia_vilagoroksege
Simien-hegység - észak Etiópia világöröksége...
2017-12-20T21:44:52+01:00
2017-12-20T21:44:52+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030102.JPG" alt="p1030102.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Nem sok ilyen látványos szikla és szakadékvilág akad Afrika földjén, mint az etiópiai Simien-hegység, talán csak a dél-afrikai Drakensberg fogható hozzá - és azért nem fordítva, mert azért a Simien átlagmagassága jó ezer méterrel magasabban van. Komoly négyezer méter fölötti csúcsokat hódíthatunk meg itt, és a Ras Dashen,a Simien legmagasabb csúcsa a maga 4550 méterével igencsak előkelő helyen áll Afrikai legmagasabb hegyei között.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030095.JPG" alt="p1030095.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Három különleges és ritka állatfaj él a hegyvidék platóin és szakadékainak peremén. A gelada, más néven vérzőszívű pávián, a walia ibex - egy kőszáli kecskefaj, ami csak itt él, és az etiópiai farkas, ami a Föld egyik legritkább állata. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030082.JPG" alt="p1030082.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />Páviánnal könnyű összefutni, komoly csordákban gyűjtögetnek a magasabb régiókban és nem tartanak az emberektől. Walia kecskével már valamivel nehezebb, csak bizonyos területein él a hegyvidéknek, az etiópiai farkas viszont csak ritkán kerül szem elé, néhány száz példánya él már csak. Mázli kell hozzá, hogy láthassunk ilyet. Én voltam az a mázlista, akinek sikerült mindhárom fajt lencsevégre kapnia.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030174.JPG" alt="p1030174.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A hegyvidéken nagyon jó trekkingútvonalak léteznek, de komoly szervezést és kondíciót igényel, ha gyalogolni - és persze látni is akarunk sok mindent. Pár házból - vagy inkább kunyhóból - álló "falvacskák" találhatók a hegység magasabb régióiban, ezért egy járművel használatos út végigkanyarog a hegyen, amin még ócska, lepukkant buszok is járkálnak nagyritkán, de nekünk ettől függetlenül be kell jelentkeznünk Debarkban, a nemzeti park főhadiszállásán és komoly "vámot" kell fizetnünk ha túrázni akarunk. Egy gépfegyveres vezetőre okvetlenül szükségünk van és szamaras emberre, ha nem akarjuk a húszkilós zsákunkat cipelgetni hol négyezer méteres magasság alatt, hol fölött.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1020710.JPG" alt="p1020710.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Debarkból valamilyen járművel kell felkacskaringóznunk a hegyre, attól függően, hol és mennyit akarunk gyaloglni. Mi a Bwahit-csúcsra (4430m) igyekeztünk, amit három napos túrával lehet elérni, ha a szakadék peremén akarunk végiggyalogolni. (A Ras Dashen távolabb helyezkedik el, megmászása komplikáltabb szervezést, több időt és pénzt igényel.) Elképesztően ledurrant "szálláshelyek" léteznek a táborhelyeken, ha meg akarjuk spórolni a sátor és matraccipelést, de ezt nem tudom jó szívvel javasolni. Hogy miért, azt inkább hagyjuk...:) Legközelebb mindenesetre már én is vinnék sátrat. Kajával viszont tudunk spórolni, a "lodge"-ok üzemeltetői a legegyszerűbb kajákat elkészítik ha kérjük. Leginkább a helyi lepényfélét valami szósszal.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1020773.JPG" alt="p1020773.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A vándorlásunk alatt hihetetlen panorámájú kilátópontokkal találkozunk, ezek némelyikén még páviánokat is fényképezhetünk, a néhol ezer-ezerötszáz méter mély szakadékok peremén gyalogolva pedig sokszor még hüledezni sincs időnk, annyira letaglózó a látvány. És letaglózó az a falukép is, ami az első napi táborhely előtt fogad minket. Nehéz bármihez is hasonlítani, még Afrikához szokott szemünknek is igencsak furcsa a látvány. Talán a kopár a legjobb szó, ami illik a látványra. Na meg persze az irtózatos szegénység.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1020678.JPG" alt="p1020678.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Másnap az Imet Gogo nevezetű kilátópontra jutunk el egy szép hosszú és fárasztó kaptató végén. A látvány természetesen lábat földbegyökereztető. Innét jól szemügyrevehető utunk folytatása is, ami viszont felér két jókora pofonnal. Négyezer méter körüli magasságra kínlódtunk fel, ahonnan pár száz méter ereszkedés és egy hatalmas kunkor megtétele után visszakapaszkodunk immáron négyezer méter fölé a túloldalon. Mondjuk a különleges afro-alpesi növényzet kárpótol minket az irtózatos erőfeszítésekért. Tényleg csak javasolni tudom a szamárbérlést és a cuccok elfuvaroztatását egy rövidebb úton a másnapi táborhelyre, mert ebben a magasságban a gyaloglásba is beledöglik kis híján az ember, nemhogy hátizsákcipelésbe fölfelé.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030056.JPG" alt="p1030056.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Hullafáradtan érkezik az ember meg a második napi táborhelyre, ami fölé már a Bwahit hatalmas tömbje magasodik. A camp melletti kilátópont milyen lenne más, mint egyszerűen pazar. Hűvös van rendesen, viszont jól beöltözve kényelmesen lehet pihengetni meg szemlélődni a szakadék peremén.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1020849.JPG" alt="p1020849.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> És másnap reggel indulás a Bwahitra. Az út első felén belefutunk pár legelésző ibex-be. Ez sem semmi élmény. Ha nem hangoskodunk meg kapkodunk, nem riasztjuk el őket. Sűrűn cserélgetjük a hátizsákot, egyet viszünk csak vízzel, kabátokkal meg némi kajával. A cipekedő ember így is lepetézik szinte, de nagy nehezen elérjük a 4430 métert. Pihegünk, szuszogunk, fényképezünk, miegymás. A látvány óriási, látszik a távolban, kis párába veszve a Ras Dashen nálunk csak bő száz méterrel magasabb, de egy mélybevesző völgy fölött emelkedő bazinagy tömbje. Legközelebb odamegyünk...gondolom magamban. Aztán indulunk lefelé.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030189.JPG" alt="p1030189.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />A táborban újabb koppanás. Gondoltuk kivárunk itt egy buszt, és azzal visszamegyünk Debarkba. se gyalogolni, se itt aludni nincs már lélekerőnk. Hogy miért, azt hagyjuk inkább...:) De mint kiderült, nem jön több busz ma már. Elszontyolodunk tisztességesen. Egy teherautó levinne minket, de csúnyán sok pénzt kérnek érte. Busszal fillérekért lemennénk, elhajtjuk a csávókat. De semmi sem jön. Itt a hegyen alig van forgalom. Jön végül egy figura - jóégtudja honnan -valami mikrobusszal. Kipakolnak pár zsákot, bepakolnak pár zsákot, egy két helyi lakos is beszáll, gyorsan rákérdezünk, hogy le tudna-e vinni minket. Nem volt hülye a gyerek, pontosan tudta a hivatalos tarifáját a "fehér turistának", aranyárban alkudtunk meg végül, nem volt mit tennünk.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1020759.JPG" alt="p1020759.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>De visszaértünk végül pár órányi végeláthatatlan zötykölődés után Debarkba, onnan pedig vissza Gondarba, Etiópia egy másik - kulturális - világörökségéhez immár, ami egy külön posztot érdemelne. A gondari palota Afrikában teljesen egyedülálló építészeti ritkaság. Talán Lalibelával együtt mutatok róla pár képet valamikor...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F12%2F20%2Fsimien-hegyseg_eszak_etiopia_vilagoroksege%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F12%2F20%2Fsimien-hegyseg_eszak_etiopia_vilagoroksege%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F12%2F20%2Fsimien-hegyseg_eszak_etiopia_vilagoroksege%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Simien-hegység - észak Etiópia világöröksége..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2017/12/20/simien-hegyseg_eszak_etiopia_vilagoroksege#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13514951" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030102.JPG
https://afrotrekker.blog.hu/2017/12/08/hofeherke_es_egyeb_allatfajtak
Hófehérke és egyéb állatfajták
2017-12-08T15:10:45+01:00
2017-12-08T15:10:45+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_7467.jpg" alt="img_7467.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Azt hiszem, bizton állíthatjuk, hogy nincs még egy kontinens a Földön - Afrikán kívül - ahová szinte kizárólag az állatvilága miatt utaznak emberek. Úgy mellesleg lehet ritka és különleges állatokat nézegetni szinte bárhol, de mint ahogy mondottam, azt csak úgy mellesleg szokták a turisták két egyéb program közé sűrítve. Afrikában viszont "A" program az állatnézés. Vagy ahogy szokták volt mondani: a szafari. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_7498.jpg" alt="img_7498.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Bár divat lett mostanában bárhol bármire rásütni a "szafari" kifejezést - pl. egy norvég bálnales is bálnaszafari néven fut - azért igazi szafari mégiscsak Afrikában történhet. Mégpedig a szavannán. Esőerdei szafari is hülyeség. Ott valamilyen, pl. csimpánztrekkingre indul az ember. De vegyük csak szépen sorjában a lehetőségeinket ha Afrikába indulunk, hogy vajon milyen lehetőségeink is adódnak, hogy állatokat nézhessünk.</p>
<p>Először is, azt meg kell jegyeznem, hogy különleges, vadonélő állatokkal találkozni szinte sohasem olcsó, és gyakran fárasztó. Arról már beszéltem egy korábbi posztban, hogy nemzeti parkokon és védett területeken kívül szinte minimális az esélye, hogy láthassunk bármit is, ami él és mozog. Háziállatokon és kóborkutyákon kívül persze. A nemzeti parkok megközelítése pedig nem mindig egyszerű, és szinte mindig órákig tartó zötykölődéssel jár.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1010781.JPG" alt="p1010781.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Ezzel azt akarom mondani, hogy nehéz úgy szafarira menni, hogy jövünk-megyünk, és közben állatokat nézünk. Ez azért is hülyeség pl., mert Afrikában nincs honnan vagy hová csak úgy jönni-menni, hacsak nem a tengerpartról. De a tengerhez legközelebb eső (kelet-afrikai) leghíresebb parkok (Serengeti, Masai Mara, stb) is túl messze vannak csak úgy odaugrani, tehát valami szállásfélére lesz szükségünk bárhová is megyünk.És itt adódik a legfőbb probléma, mégpedig, hogy afrikai barátaink nem annyira hülyék, próbálnak nagy pénzt szakítani a szafaribizniszből, ha már másból nem nagyon lehet. Tehát alapvetően a szafaribiznisz a minél fehérebb, minél pénzesebb, minél dagadtabb és a minél hülyébb turistákra utazik. Belőlük lehet a legtöbb dollárt kivasalni. Vagy eurót. Ez azért baj nekünk, mert luxusbungallókon és lodge-okon kívül nem annyira találunk semmit. A legeslegjobb esetben sátrazási lehetőség adódik, de ahhoz pedig nekünk kell egy csomó extra cuccot cipelnünk (sátor, matrac, hálózsák, egyebek), amivel nem lesz könnyebb az utazásunk. Sőt, sokkal nehezebb lesz. Szó szerint is. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1010506.JPG" alt="p1010506.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> Ezen kívül fizetni kell a nemzeti parkos belépőt, és magáért a szolgáltatásért is fizetnünk kell. (Terepjáró, guide, programok, kaja) Egy percig se gondolja senki nagyokos, hogy csak úgy lődörög, meg vadkempingezik a szavanna szélén. Hiába áll szinte az összes afrikai nagyvad a kihalás szélén, egy magányos éjszakai sétával a szavannán mindössze otthonmaradt családtagjainknak tudunk spórolni - nem magunknak - mégpedig a temetésünk költségével. Nagytestű ragadozók és különféle dögevők szarkupacaiban végezzük, apró kis megemésztett - vagy éppen emésztetlen - darabokban. Ez azért már félig sem tréfadolog. Szóval fizetnünk kell mindenért, ha egy jó kis szafarin szeretnénk résztvenni. Van azért egy-két olyan nemzeti park különböző országokban, ahol egész szép számú és fajokban gazdag az élővilág, viszont már nincsenek ragadozók. Ezeken a helyeken lehet akár biciklizni is pl. zebrák között, vagy akár túrázni. De szaladjunk át gyorsan a fő régiókon és lehetőségeken.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1010492.JPG" alt="p1010492.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Északon, a Szahara régiójában igazán nincs lehetőség szafarira. Kóbor antilopcsapatokkal találkozhatunk esetleg itt-ott, meg tevékkel, de ezzel ki is merülnek nagyjából a lehetőségeink. A szavannákon viszont még mindig láthatjuk szerencsére (bár már nem sokáig, ha így megy tovább) az összes afrikai nagyvadat. Főként Kelet-Afrikában találunk nagykiterjedésű védett területeket, leginkább Kenya és Tanzánia területén, de Ugandában, Ruandában is akad pár kisebb, védett, megmaradt szavannás terület. Nyugat-Afrikában siralmas a helyzet, ott is vannak ugyan védett területek (Szenegál, Guinea, Mali) de a fajgazdagság és az egyedszám nem mérhető se a keleti, se a déli területekhez. Afrika déli részén találunk még ugyanis szép, látványos, vadban gazdag nemzeti parkokat, Zimbabwe, Zambia, Botswana, Namíbia, és természetesen a Dél-afrikai Köztársaság területén.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_3838.JPG" alt="img_3838.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Nem beszéltünk viszont eddig még az esőerdőkről, ahol ha szafarizni nem is tudunk, de lenyűgöző majomtrekkingeken részt tudunk venni. Persze csak enyhén borsos, vagy igenerősen borsos árakon. Ingyen semmi sincs. A baj az, hogy az egyik legfelemelőbb és legnagyobb élményünk (amihez foghatót nemcsak Afrikában, de sehol máshol a világon sem találunk, ezt ki merem jelenteni), az egy gorillatrekking a Virunga-hegységben. Itt a kihalás elől bujkáló utolsó pár száz hegyigorilla néhány példányát leshetjük meg jól szervezett körülmények között Uganda vagy Ruanda területén. Síkvidéki gorillából elmletileg még több van (pár ezer), viszont rájuk abszolút nem épült még turistabiznisz, így hát látni őket majdhogynem lehetetlen. Ha lehetne, Afrika egyenlítői vidékének nyugati részén, Gabonban, Kamerunban, Kongóban lehetne. Csimpánzokat és egyéb kisebb testű majomféléket más védett esőerdőkben vehetünk szemügyre, ha szerencsések vagyunk, de csimpánzok egyes nyugat-afrikai rezervátumokban is élnek még, ha nem is nagy számban. És van még egy érdekes élőlény, amit szerintem halandó ember még sosem látott élőben, de léteznek, ezt fogadjuk el tényként. És hogy ők a harmadik elefántfaj, az afrikai és ázsiai után, azt valószínűleg nem sokan tudták eddig. Az erdei elefántokról beszélek, ami egy kistestű, esőerdőkben honos elefántféle, és az egyenlítő környéki hegyvidéki, eldugottabb nemzeti parkok erdeiben bujkál az emberek elől. Sajnos nincs róla képem...:(</p>
<p>És ha már a különleges állatoknál tartunk, nem sokon múlt, hogy kifelejtettem a sorból azokat a különlegességeket, amikről az átlag dolgozónak valószínűleg fogalma sincs, hogy Afrika délnyugati partjainál megfigyelhetők. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/pingvin.JPG" alt="pingvin.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Dél-Afrikában, Fokváros környékén pápaszemes pingvinek százait figyelhetjük meg ha szerencsések vagyunk, eldugottabb öblökben, partszakaszokon. De ez még semmi, hiszen kicsivel északabbra, a csontszáraz Namíbia sivatagi tengerpartjain Medvefókák seregével lehet találkozni és barátkozni, ha jókor vagyunk jó helyen.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/foka.JPG" alt="foka.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Ugye nem is gondoltuk volna. Különleges állatokból Afrikában nincs hiány, de sokszor azért komoly utánajárás, idő és energiabefektetés szükségeltetik, hogy a közelükbe férkőzhessünk.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030072.JPG" alt="p1030072.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Etiópia négyezer méter fölé nyúló hegyvidékeinek szavannás jellegű régiójában találjuk még ezt az érdekes majomfajt, a vérzőszívű páviánt, amelyik csak itt él és sehol másutt. Hatalmas csordákban bóklásznak a fennsíkokon és a szakadékok peremén, és nem igazán tartanak az emberektől. Őket könnyűszerrel meg lehet figyelni és akár lencsevégre kapni, eljutni hozzájuk viszont nem könnyű, de a Simien-hegység olyan páratlan élményeket tartogat a páviánokon kívül is, hogy egy külön mesét érdemel.</p>
<p>Legközelebb el is mesélem talán.</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F12%2F08%2Fhofeherke_es_egyeb_allatfajtak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F12%2F08%2Fhofeherke_es_egyeb_allatfajtak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F12%2F08%2Fhofeherke_es_egyeb_allatfajtak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hófehérke és egyéb állatfajták"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2017/12/08/hofeherke_es_egyeb_allatfajtak#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13452611" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_7467.jpg
https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/27/mount_kenya_a_remenytelen_tronorokos
Mount Kenya...a reménytelen trónörökös
2017-11-27T18:46:31+01:00
2017-11-27T18:46:31+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/k_1510.JPG" alt="k_1510.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Nem láttam még statisztikát a leglátogatottabb afrikai hegyvidékekről - nem is tudom, létezik-e ilyen - de az biztos, hogy a Kilimanjarót a trónon semmi sem veszélyezteti. Irtózatos a tumultus a Kilimanjaro táboraiban, és útvonalain. Ehhez képest a Mount Kenyán - Afrika második legmagasabb hegyén - mérhetetlenül szerény a túrázok száma. És e tekintetben szerintem a Kili trónja egy cseppet sem forog veszélyben.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/k_1257.JPG" alt="k_1257.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Kifejezetten kellemes alternatívája lehet pedig - ha a Kilimanjarónak nem is, a magassága végett - több afrikai hegynek, ha trekkingelni szottyan kedvünk Afrikában. Megközelítése egyszerű, és egy 3-5 napos túra kompletten (vezető, teherhordók, szakács) pedig sokkal, de sokkal barátibb áron érhető el, mint a Kilimanjaro megmászása. Az élmény pedig itt is meglehetősen magas "faktorszámú", pláne, ha még nem gyalogoltunk sehol másutt Afrikában.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/k_1336.JPG" alt="k_1336.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A legmagasabb csúcsai,a Batian (5199m) és Nelion amatőr jelleggel nem megmászhatóak, de a majdnem ötezer méteres Lenana igen, és nem mindennapi élménnyel gazdagít bennünket, ha körbenézhetünk a csúcsáról. De addig még el is kell jutni, ez pedig két hosszú napnyi gyaloglás és egy "csúcstámadás" eredménye lehet csak, amire testileg-lelkileg készülnünk kell, mert a magasságunk szépen nő fölfelé, még ha a táj alapján nem is érzékeljük annyira. Legalábbis úgy másfél napig.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/k_1392.JPG" alt="k_1392.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Induláskor széles erdei úton haladunk esőerdőféleségben, de az erdő meg a táj nem olyan megkapó itt, mint kicsivel nyugatabbra, a csapadékosabb vidékeken. Ennek ellenére a jókora elefánt-szargombócok és a keszekusza elefántcsapások paskolgatják az ingerküszöbünket, és ha netán még valami csörtetést is hallunk a bozótosból, egészen átértékeljük a kissé unalmasnak érezhető gyaloglásunkat. Itt a meredekséget sem érzékeljük, de fölösleges izomkodni, mert összejön napvégére az ezer méter szintkülönbség, mire elérjük az Old Moses tábort.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/k_1410.JPG" alt="k_1410.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Meglehetősen kopár a táj itt, és az is marad még másnap is elég hosszan. Valljuk meg, látványosabb, szebb útvonalak is léteznek ennél Afrikában, de délutánra, mire elérjük a magasabb régiót, már nem lesz okunk panaszra. Egész Lobéliamezőkön haladunk keresztül, és több méteres aggófüveket is látunk, ezeket a tipikus afro-alpesi növénycsodákat, amelyek csak a legmagasabb régiókban fordulnak elő az afrikai magashegységekben. A legmagasabb csúcseggyüttes látványa viszont kifejezetten pazar, egészen egyedülállónak mondható.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/k_1442.JPG" alt="k_1442.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A második táborból egy nagy lendülettel megmászhatjuk a Point Lenanát, ezt a remek kilátópontot közvetlenül az ikercsúcsok szomszédságában. A kilátás pazar ha fel tudunk menni, mert ne felejtsük el, hogy 15 méterrel vagyunk csak ötezer méter alatt. Az oxigénhiány ebben a magasságban már sokakat megviselhet, vagy akár visszafordulásra is késztethet. A Lenana után visszafordulunk, vagy át is vághatunk az egész hegyen (5 nap), de ez sokkal körülményesebb szervezést igényel és pénzben is magasabb a vége. Mindenesetre ha van egy csöpp eszünk, ilyen túrát szervezünk. Nekem sajnos nem volt...<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/k_1483.JPG" alt="k_1483.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A Mount Kenya környékén viszont állatnéző helyszínekben is komoly lehetőségek állnak a rendelkezésünkre. Nem kell elmennünk a távolabbi, híres nemzeti parkokba okvetlenül, ha időnek vagy pénznek híján vagyunk. A Sweetwater vadvédelmi park Nanyuki szomszédságában meglehetősen széles teret kínál szinte az összes nagyvad szemrevételezésére. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/k_1551.JPG" alt="k_1551.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Állatos képeket most nem mutatnék, érdemel egy külön posztot valamikor a kifejezetten állatokról, szafarizásról, majomtrekkingekről szóló témakör. Csak annyi minden van még...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F27%2Fmount_kenya_a_remenytelen_tronorokos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F27%2Fmount_kenya_a_remenytelen_tronorokos%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F27%2Fmount_kenya_a_remenytelen_tronorokos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mount Kenya...a reménytelen trónörökös"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/27/mount_kenya_a_remenytelen_tronorokos#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13389521" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/k_1510.JPG
https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/23/igy_nevezd_a_sarkanyosat_drakensberg
Így nevezd a sárkányosat: Drakensberg
2017-11-23T17:00:32+01:00
2017-11-23T17:00:32+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1010902.JPG" alt="p1010902.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Akár tetszik-akár nem, sajnos le kell szögeznünk, hogy mára a Dél-afrikai Köztársaság lett a "legafrikaihangulattalanabb" afrikai ország. Viszont azt is le kell szögeznünk emellett, hogy káprázatos természeti szépségekben azért bővelkedik. De jártunkban-keltünkben nyomát sem találjuk, vagy érezzük az "igazi" Afrikának. Vagyis annak az Afrikának, amit mi igazinak képzelünk.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1010841.JPG" alt="p1010841.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Ha állatokat akarunk nézni, arra kiváló lehetőségeket találunk pl. a Kruger Nemzeti Parkban, de mára már a különböző turisztikai célpontok között olyan viszonyokat találunk szinte, mintha itthon lennénk. Esküszöm, ha valaki bóbiskolásból ébred egy mozgó járműben valahol Johannesburg és a keleti part között, egy pillanatig azt is hihetné, hogy európában van. Ugyanolyan táj, ugyanolyan növényzet...a falvak azért mások, de a többi afrikai országhoz képest, nyoma sincs nyomornak vagy szegénységnek. De vannak itt délen azért káprázatos helyek, ezek egyike a Drakensberg, vagy Sárkány-hegység.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1020003.JPG" alt="p1020003.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Sárkányok lakhelyeként emlegették régen, nevét is innen kapta. Mondhatnánk, teljesen jogosan, mert ha valahol, akkor itt tényleg el tudjuk képzelni, hogy sárkányok süvítenek a sziklatornyok és szakadékok között. Maga a vonulat mintegy 1000km hosszan húzódik, de legszebb és legmagasabb régiója jóval kisebb területre koncentrálódik, nemzeti parkokban és egyéb védett területeken emelkedő látványos, háromezer méter fölötti csúcsokkal. Ezek egyike a Cathedral Peak (3004m), amit megmásztunk, és még egy komoly túrán trappoltunk fel az egyik legnevezetesebb szakadékformációhoz, az Amfiteátrumhoz. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1010996.JPG" alt="p1010996.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A Katedrális-csúcs nem kezdőknek való útvonal, de a látvány menetközben párját ritkítja. Ennyire letaglózó látképi élménnyel ritkán találkozik az ember. Az ebbe a régióba induló túraútvonalak kiindulópontján kemping várja az olcsójánosokat, méregdrága hotel a vastagbukszásokat. A kettő között sajnos nincs alternatíva. Mi sátraztunk jobb híján. De a nemzeti park irodájában jelentkezni és regisztrálni kell, meg fizetgetni a túráért, amiért viszont jár egy vezető. Már egy másik bejegyzésben írtam, hogy itt a többnapos túrákhoz igen komoly felkészültség szükségeltetik, mivel óriási szintkülönbség árán lehet csak a platóra feljutni, ahol viszont nagyjából se víz, sem menedékek nincsenek, cipelni kell tehát minden felszerelést. Ígyhát az egynapos túrákat egy-egy kiemelt célponthoz szinte mindenki jobban preferálja kisebb hátizsákkal.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1010974.JPG" alt="p1010974.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A Cathedral Peak oda-vissza így is kb 22km és 1500m szintkülönbség legyűrése árán érhető el. Illetve lenne elérhető, de a csúcs közvetlen megmászása csak gyakorlottaknak és öngyilkosjelölteknek ideális, ugyanis egy vaslétrán kívül nincsenek biztosító vagy biztonsági eszközök a csúcs alatt az abszolút életveszélyes körülmények dacára. Persze senki sem mondta, hogy kötelező a csúcsra feljutni. :) Mindenesetre édes a pihenés a táborban, ha visszaérünk este épségben.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1010975.JPG" alt="p1010975.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Az Amfiteátrum a központi régió északi részén található a szépcsengésű Phuthaditjhaba városka és a fölémagasodó Sentinel Peak szomszédságában. Ez a túra lényegesen könyebb, mint a Katedrális, viszont nem kevésbé látványos. Az Amfiteátrum szakadékába hulló Tugela-vízesés a világon a második legnagyobb címet bitorolja a maga 948 méterével, ami nem semmi - valljuk meg. Már ezért a látványért érdemes nekivágni az 5-6 órás kemény gyaloglásnak. És annak a tényleg hosszú lelógó vaslétrának, ami a platóra vezet háromezer méteres magasságban egy kis sziklatorokban.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1020148.JPG" alt="p1020148.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Aztán a szakadék peremén állni elmondhatatlan élmény. A Tugela-patak mellettünk ugrik le a mélybe, de sajnos nehéz lefotózni. Egy drónnal viszont elképesztő jó képeket lehetne csinálni. Az óriási függőleges mélység előttünk párját ritkítja, csak Etiópiában láttam hasonlót. Turista kevés van, viszont ide jó idő esetén szabadon fel lehet túrázni, bár regisztrálni itt is szükségeltetik az útvonal indulásánal álló kunyhóban. Itt szemfülesek a park dolgozói, eleve fel sem engednek a hegyre, ha gyanús az időjárás. Mi is csak másodszorra kaptunk engedélyt.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1020135.JPG" alt="p1020135.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Az út vissza Phuthaditjhabába is külön élmény, ahogy a napfény játszik a sziklákon. Leszögezhetjük: a Drakensbergbe - sárkányok ide vagy oda - érdemes lenne még ellátogatni, annyi káprázatos csúcs és látnivaló akad még. Csak ne lenne olyan messze...<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1020056.JPG" alt="p1020056.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F23%2Figy_nevezd_a_sarkanyosat_drakensberg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F23%2Figy_nevezd_a_sarkanyosat_drakensberg%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F23%2Figy_nevezd_a_sarkanyosat_drakensberg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Így nevezd a sárkányosat: Drakensberg"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/23/igy_nevezd_a_sarkanyosat_drakensberg#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13356469" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1010902.JPG
https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/19/a_kultursokk_szokatlanul_indiszkret_baja
A "kultúrsokk" szokatlanul indiszkrét bája
2017-11-19T14:07:21+01:00
2017-11-19T14:07:21+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_392.jpg" alt="visa_392.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Bevallom, napok óta gondolkodom azon, hogy mi az a lényeges különbség, ami egyértelműen nagyobb hatással van ránk (rám) Afrikában (úgy általában), mint pl. Ázsiában (úgy általában). És annyira belegabalyodtam a megválaszolhatatlan megválaszolásába, hogy most egy másik különleges vidék bemutatása helyett inkább boncolgatnám ezt a dolgot kissé.</p>
<p>A kultúrsokk ránk gyakorolt hatásával szokták jellemezni mértékadó utazási oldalak egy ország, esetleg tájegység vagy város a miénktől eltérő kulturális idegenségét. De mi is ez voltaképpen?<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_385.jpg" alt="visa_385.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Röviden talán úgy lehetne jellemezni, hogy mennyire döngöl földbe az élmény, vagy mennyire tudsz köpni-nyelni a hatása alatt. És itt jön az a meglepő dolog, amit feszegettem már egy régebbi írásban, mégpedig, hogy hiába kevesebb és jóval "gyengébb" a látnivaló - és főleg kulturális szempontból, mint ázsiában -, mégis (legalábbis rám) sokkal nagyobb maradandó hatással van Afrika. És ezt a miértet próbálom megfejteni, még ha kevés sikerrel is.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_3287.JPG" alt="img_3287.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>És az igazság az, hogy nem nagyon jutok közelebb a megfejtéshez. Ami biztosnak látszik egyrészről, az talán az, hogy az ázsiai emberek arcberendezése (úgy általában) közelebb áll hozzánk, mint az afrikai. Amiből az következik, hogy egy indonéz arcot is jobban "ismersz", mint egy ugandait. Pedig Uganda sokkal közelebb van, mint Indonézia. De ebből még mindig nem következik semmi, talán csak annyi, hogy az a hely, ahol idegenebbnek érzed magad, az nagyobb hatással van rád. Legyen az bármilyen hatás is.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/ug_0168.JPG" alt="ug_0168.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>De ez még így mindig kevés. Még mindig hibádzik valami. Jártam esőerdőben többször, több helyen Délklet-Ázsiában. Szép-szép. De nem ugyanaz. Valahogy teljesen más az érzés. Valahogy talán a "mélység" hiányzott. A fajsúly. A tömeg. Az a megnemfogható izgalom, ami Afrikában átjárja az embert, Ázsiában pedig jóval kevésbé. Amikor az ember Ázsiában gyalogol valahol a dzsungelben, ott tudja, hogy az erdő nem végtelen. Afrikában sem az, de ott az embert még át tudja járni valamiféle gyerekkori borzongás. Hogy ez valami más. Ez olyan titkokkal teli és végtelen. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/ug_0025.JPG" alt="ug_0025.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>És ez a három dolog együtt, az Afrikát övező misztérium, a varázslatos tájak és az afrikai emberek "mássága", talán ez az a három dolog, ami együtt éri el azt a hatást, amiről beszélni szerettem volna. És akkor még ott a vadság, a nyers-ség és a kulturálatlanságnak az a szokatlanul indiszkrét bája, amivel - valljuk meg - nehezen tudunk mit kezdeni, és még ha csak félénken is, de élvezzük. Durva hatással van ránk, néha ijesztő, néha megdöbbentő az az ősi és ösztönös viszonyrendszer, amivel az emberek egymáshoz és a világhoz viszonyulnak.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1040187.JPG" alt="p1040187.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>De az is lehet, hogy nincs igazam. Nem tudom mi az igazság, még a saját gondolataimat is nehéz összeszedni, nemhogy valami konklúziót levonni belőle. Kultúrsokk ide vagy oda...</p>
<p>A képekkel szerettem volna illusztrálni az elméletemet. Nem tudom, hogy akárcsak egy kicsit is sikerült-e. Remélem igen. Benne lenni azokban a pillanatokban, amiknek egy-egy másodpercét sikerült megőriznem, mind-mind kitörölhetetlen emlékek.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/ug_0040.JPG" alt="ug_0040.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F19%2Fa_kultursokk_szokatlanul_indiszkret_baja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F19%2Fa_kultursokk_szokatlanul_indiszkret_baja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F19%2Fa_kultursokk_szokatlanul_indiszkret_baja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A "kultúrsokk" szokatlanul indiszkrét bája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/19/a_kultursokk_szokatlanul_indiszkret_baja#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13294739" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_392.jpg
https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/16/egy_paraban_rejtozo_maganyos_orias
Egy párában rejtőző magányos óriás - Mt Cameroon
2017-11-16T16:54:21+01:00
2017-11-16T16:54:21+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_180_j.jpg" alt="visa_180_j.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Ez a titokzatos óriásvulkán Kamerunban, közvetlenül az Atlanti-óceán partján emelkedik a Guineai-Öböl fölé több, mint négyezer méterrel, de teljes pompájában ritkán mutatja meg magát. Az egyenlítői párában általában távolról egyszerűen nem látszik a hegy, közelről meg túlságosan is hatalmas ahhoz, hogy látható lehessen a hegy lábától a csúcsrégió. De gyaloglás közben is, ahogy emelkedünk egyre feljebb, úgy veszik párába az alattunk hagyott terület. A nap persze éget a párán keresztül is.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_044.jpg" alt="visa_044.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Buea a falu, ahonnan a hegy gyalogszerrel megközelíthető, kb. 800m tengerszint feletti magasságból. 3-5 nap szükséges a meghódításához, ha körbe is akarjuk gyalogolni a felső régiót, és ha látni akarjuk a legutolsó kitörés nyomait, mivel a Kamerun-hegy egy ma is aktív vulkán. A csúcsán viszont nincs látványos kráter - az egy régebbi kitörés során darabjaira hullott - viszont a 2000-ben lezajlott utolsó aktivitása pompás új kis krátereket szült a hegy nyugati oldalán, ahonnan lávafolyók indultak le egészen a tengerig.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_106.jpg" alt="visa_106.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A lakott területek fölött látványos esőerdő húzódik, ahonnan ritkán adódik csak lehetőségünk némi panorámára. Jószerivel csak szuszogunk fölfelé órákig, mire ezer méter szint megtétele után egy lepukkant pihenőhöz érünk. Itt sátrazni lehetne, a házban aludni viszont nem. Nincs olyan állapotban. Nem is terveztük, így hát robogunk is tovább.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_310_j.jpg" alt="visa_310_j.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Az esőerdőt elhagyva szavannás jellegűvé válik lassan a táj. Végre van - illetve lehetne - panoráma, de a párásság miatt már Bueát sem látjuk a mélyben, fölfelé meg csak a következő hegyvállig látunk, nem tovább. A hegyen nincs víz, így hát erősen cipekedni kell, teherhordók híján ez a túra is elképzelhetetlen, de kevés teherhordóval is elég bajos. Mi így jártunk. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_125.jpg" alt="visa_125.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>4 napra elegendő víz (egész napos gyaloglással), kaja, hideg-meleg ruha, hálózsák, egyebek, még két teherhordóval is óriási terhet róttak ránk (ketten voltunk, jóapám meg én). Így tettünk meg kb. kétezer méter szintet, ami még cucc nélkül sem lett volna semmi. Durván megroggyanva, de elértük végül a 2800m-en megbújó menedéket, ahol az éjszakát töltöttük. A hajnali hűvös szél már menetközben ért minket.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_186_j.jpg" alt="visa_186_j.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>3500m környékén értük el az utolsó menedékhelyet, ami szintén nem volt olyan állapotban, hogy az ember "dologvégzésen" kívül másra is használja. Gáz lett volna, ha itt kényszerülünk éjszakázni valami miatt.</p>
<p>20 kilós zsákommal eközben erősen szenvedtem már én is. Átvettem fateromtól vagy hat liter vizet, hogy ő kevésbé gebedjen meg, így hát közel voltam én is a meggebedéshez, mire végre elértük a csúcsot. A panoráma párábavesző, de az élmény elmondhatatlan.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_217.jpg" alt="visa_217.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Jól jelzi a helyi viszonyokat Samuel, vezetőnk "magashegyi" felszerelése. A strandszandál, és kezére húzott zokni (kesztyű helyett) teljesen megszokott itt.</p>
<p>Félórányi pihenő és néhány fotó után már indultunk is lefelé a csúcstömb túlsó oldalán, az alattunk gomolygó felhők közé.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_219.jpg" alt="visa_219.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Lefelé már könnyebben haladunk, a mai terv viszont kilométerben elég tetemes, nem beszélve a csúcs felől a nyugati irányba húzódó plató jellegű felszín durva lávafelszínéről. Láb és bakancsgyilkos ez a rész, és nagyon hosszú. Viszont a lenti párának nyoma sincs itt a vulkán fölött. Visszatekintve a csúcsra, innen azért jól látszik, milyen hatalmas ez a hegy, és hogy már lefelé is mennyit jöttünk.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_233.jpg" alt="visa_233.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Még mindig háromezer méter fölött járunk viszont és előttünk van még a legutolsó kitörés kráteregyüttese. Órákig tartó gyaloglással, de teljesen más látképi környezetben haladunk, kisebb nagyobb vulkáni kúpok és vulkanikus formák között jutunk egyre közelebb célunkhoz. Fogalmunk sem volt róla, hogy a Mount Cameroon felső régiója ilyen meseszép és lenyűgöző lesz. Csak a rohadtnagy zsákot ne kéne cipelni...<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_243v.jpg" alt="visa_243v.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>De végül feltűnnek az "élő" formák. Új erőre kapunk, nem semmi a látvány már a távolból sem. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_251_j.jpg" alt="visa_251_j.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Amikor odaérünk végre, az felteszi a túrára a koronát. Holdbéli a táj, serceg a salak a talpunk alatt.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_256_j.jpg" alt="visa_256_j.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Fel lehet mászni a nagyobbik kráter pereméig, és belesni a mélyébe, Félelmetes és lenyűgöző egyben, pláne hogy kicsivel távolabb zöld fű borítja a dombokat. Durva a kontraszt, mint élet és a halál között. De haladunk kell tovább. El kell érnünk még sötétedésig újból az esőerdők szintjét. Ott található a következő kiépített alvóhely, ahol majd az éjszakát töltjük.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_278_j.jpg" alt="visa_278_j.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Eredeti tervünk szerint az óceán partjáig gyalogoltunk volna le, de jóatyám nem tudott vállalni még két napnyi gyaloglást, így hát másnap egy kisebb kanyarral, átvágva autóút szélességű megszilárdult lávafolyókon és buja esőerdőn, Bueába értünk vissza. Nem kicsit meggyötörten...</p>
<p>Az Atlanti-óceán végül...feledteti a gyaloglás fáradalmait...<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_395.jpg" alt="visa_395.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F16%2Fegy_paraban_rejtozo_maganyos_orias%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F16%2Fegy_paraban_rejtozo_maganyos_orias%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F16%2Fegy_paraban_rejtozo_maganyos_orias%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy párában rejtőző magányos óriás - Mt Cameroon"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/16/egy_paraban_rejtozo_maganyos_orias#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13286127" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/visa_180_j.jpg
https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/10/a_szeljarta_szahara_sziveben_tassili_n_ajjer
A széljárta Szahara szívében...Tassili N'Ajjer
2017-11-10T16:36:30+01:00
2017-11-10T16:36:30+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_2191_kicsi.JPG" alt="img_2191_kicsi.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Ugorjunk egy kicsit északabbra az egyenlítői övezetből - már csak a kontraszt miatt is-, hogy Afrika egy újabb eldugott szegletébe pillantsunk. Ez a Szahara mélyén megbúvó hegyvonulat igazi kuriózum. Algéria déli részén húzódik, megközelítése elég bajos, de nem kivitelezhetetlen. Belső repülőjárattal Algirból, vagy Franciaország felől lehet eljutni a Djanet nevű porfészekbe, ahonnan helyi, tuareg vezetéssel gyalogolhatunk az elképesztő sziklaformák és homokdűnék között. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_2114.JPG" alt="img_2114.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Felszerelésünket, sátrakat, ivóvizet és élelmet tevék viszik a hátukon, így hát nekünk nincs más dolgunk, mint gyalogolni a sokszor meglehetősen nehéz terepen. A téli hónapokban alkalmas csak az időjárás a túrázásra, olyankor az éjszakai pár fok mínusz után kellemes 20-25 fok körüli hőmérsékletre számíthatunk. Nyáron a hőfok rekkenővé szalad fel, meddővé téve bármiféle terveket. <img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_2179_kicsi.JPG" alt="img_2179_kicsi.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Apropó tervek. Ha bárki Algériába készül, feltétlenül kérdezzen rá az aktuális politikai helyzetre, mert nem mindig praktikus délen, a határszéleken portyázni. Az Al Kaida helyi szerveződései gyakran tűznek össze a hivatalos erőkkel (ha éppen nem európaiakat rabolgatnak el), és ha éppen akkor járunk arrafelé, akkor biztosan elmondhatjuk, hogy rosszkor voltunk rossz helyen. De nyilván ez most leginkább ördögfestegetés a falra, hiszen most is akadnak cégek, akik vállalják turisták fogadását a régióban, csak nem árt egy picit óvatosnak lenni.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/stc_2400_kicsi.JPG" alt="stc_2400_kicsi.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A táj különben fantasztikus, és amint a képeken látszik, a Tassili nem egy összefüggő magas kiemelkedés, hanem homok,tanúhegyek, kiszáradt völgyek, kanyonok és sziklák végtelen sokasága. Térerő természetesen nincs, csak Djanet közelében, tehát a sziklákon való mászkáláskor egy baleset meglehetősen kellemetlenül érinthet bennünket. De életmentő műtétet leszámítva, tuareg csapatunk mindenben segítségünkre szolgál. Napközben kiszárdat fák maradványait gyűjtik össze az esti tűzhöz, főznek, és terítenek meg egy földreterített ponyván számunkra.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_2455_kicsi.JPG" alt="img_2455_kicsi.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Kenyérféleséget sütnek a homokban parázson (ízletes, csak kissé serceg a homok rajta rágás közben), és belefognak a "tuareg teafőzési mizériába". Ezt még leírni is fárasztó, nemhogy végignézni a szertartást. De ők ráérnek, nem sietnek sehová. Sohasem siettek. Az ég pedig mindeközben hihetetlenül csillagos. Itt, a Szahara közepén aztán végképp nincs semmi, ami megzavarná a fényüket. Kár, hogy nincs róla képem.</p>
<p>Különleges felszerelésre nincs szükség, talán egy magasszárú, de könnyű cipő jól jöhet, később folyik bele a homok, ha úgy alakul. Minden másban a tuaregekre vagyunk utalva. Itt önálló módon nem sokáig húznánk, bushcraft ide-vagy oda. Egy hét alatt egyetlen egyszer láttunk vizet, egy szűk sziklatorok legmélyén, de ha abból kellett volna innunk, hamar rövidre zártuk volna a túrát.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_2563_kicsi.JPG" alt="img_2563_kicsi.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Afrika más, ezzel a szlogennel kezdtünk. De milyen is az igazi Afrika? A trópusi-esőerdei, a szavannás vagy a sivatagi? Hát? Afrika mindenhol más. De mindenhol nagyot üt, ha nem védekezünk...</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F10%2Fa_szeljarta_szahara_sziveben_tassili_n_ajjer%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F10%2Fa_szeljarta_szahara_sziveben_tassili_n_ajjer%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F10%2Fa_szeljarta_szahara_sziveben_tassili_n_ajjer%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A széljárta Szahara szívében...Tassili N'Ajjer"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/10/a_szeljarta_szahara_sziveben_tassili_n_ajjer#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13230301" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_2191_kicsi.JPG
https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/07/nincs_ketto_tizen_negy_nelkul
Mount Karisimbi (4507m), Ruanda
2017-11-07T17:18:59+01:00
2017-11-07T17:18:59+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p>Egy fontos dologról még nem beszéltünk, mégpedig a személyes biztonságunkról, ha Afrikában trekkingelünk. De ha már ezt a témát elővesszük, jöjjön rögtön egy kirívó saját esetem, és kezdjünk akkor bele már egy füst alatt az izgalmas afrikai trekkingrégiók és hegyvidékek tárgyalásába is. A különböző balesetekre meg orvosi ellátásra vonatkozó részeket most inkább hagyjuk. Az egy külön fejezetet érdemelne, de jobban tesszük, ha inkább elfelejtjük...:)</p>
<p>Ha "hivatalos " módon szeretnénk túrázni (és máshogy nem is nagyon lehet, legalábbis nemzeti parkokban), a biztonságunkról a nemzeti park gondoskodik. Illetve próbál gondoskodni. Ez az "ahány ház, annyi szokás" elvén működik. Országonként és régiónként mást-mást értenek afrikai barátaink a külföldi turisták biztonságos túráztatásán, de sosincs elhanyagolva a kérdés, mert fontoskodni ha valahol nagyon, akkor Afrikában szeretnek az illetékesek. Leginkább azért, hogy lássuk milyen "szakértelemmel " törődnek velünk, és hogy lássuk mennyire fontosak vagyunk. És hogy mennyi extra pottyan le nekik, természetesen.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_3951.JPG" alt="img_3951.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Négy biztonsági alapesettel találkozhatunk a különböző helyszíneken. </p>
<ul>
<li>Egy fegyvertelen guide</li>
<li>Egy fegyveres guide</li>
<li>Egy guide + több fegyveres vadőr (olyan helyeken, ahol veszélyes állatok előfordulhatnak)</li>
<li>Egy guide + több fegyveres, akár katonák</li>
</ul>
<p>Erre az utolsó verzióra mesélek most példát, mégpedig olyat, ami még számomra is megdöbbentő volt kissé. A helyszín Ruanda, a Virunga-hegyvidék. Igen, ez az a hely, ahol a hegyi gorillák is élnek, de most nem gorillákról lesz szó. Talán máskor, ha bárki is igényli. Most inkább a csodaszép vulkánokról mesélek, amelyek itt, a Virungában, három ország határán emelkednek. Sok gyaloglási lehetőség kínálkozik itt, ezek legkomolyabbika, a legmagasabb vulkán, a 4507m magas Karisimbi megmászása.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030796.JPG" alt="p1030796.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>2-3 napos a túra, kondíciótól függően, és ordas nagy a sár. Erre kell készülni lélekben. Meg a kétezer méternyi szintkülönbségre,amit meg kell tennünk. Ez a vulkán Ruanda és Kongó határán emelkedik, és mivel ezen a területen az elmúlt pár évtizedben fordult elő már néhány turistákat érintő incidens, sőt mi több, a kongói oldal szinte folyamatosan bizonytalan, így hát Ruanda minden tőle telhetőt megtesz, a külföldiek irtózatos bevételt hozó gorillanéző kedvének fenntartásához. Nem engedhetik meg maguknak, hogy egy külföldinek baja essen, vagy legalábbis mindent megtesznek, hogy ezt elkerüljék. Hogy félreértés ne essék, nem a túrázókat féltik, mert ők elenyésző kisebbségben vannak (gyalogolni fárasztó, meg minek is), hanem a gazdag, pénzes turistákat, akik kizárólag gorillanézőbe érkeznek. Csak hát ha egy hülye fehér hegymászó elpatkol valami hegyen (közel a gorillákhoz), az nagyon nem tesz jót az idegenforgalomnak. Ebbe csöppentünk tehát bele.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030840.JPG" alt="p1030840.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Félreértés ne essék, megkérik az árát a biztonságnak (több száz dollárba kerül a túra, a csapat létszámától függően), oly mértékben, hogy erről már inkább lemondanánk, de nincs mit tenni, valszeg ez itt a szabály. Szóval erősen meglepődtünk, amikor a Nemzeti Park határán egy kisebb hadosztály várt ránk. Na jó, egy szakasz, vagy mittudomén milyen mértékegység leledzik a ruandai katonaságnál egy kisebb csapat jól felfegyverzett katonára.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030915.JPG" alt="p1030915.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Két fős csapatunk 16 főre duzzadt egy vezetővel három teherhordóval és tíz honvédővel. Illetve turistavédővel. ekkora csapattal még életemben nem gyalogoltam. Úgy nézett ki a felállás, hogy 5 katona előttünk ment, ezekből csak egyet láttunk, ő járkált közöttünk és az előretolt egység között, aztán a nemzeti park hivatalos vezetője, aztán mi, aztán a hordárok, és a sor végén még öt katona. A hátsó szakaszban volt géppuskát cipelő egyén is, meg lőszeres ládát cipelő is.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030883.JPG" alt="p1030883.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>3600 méteren, az egyetlen táborhelyen töltöttük az éjszakát, mégpedig ugyan úgy, mint a gyaloglás közben. Fölöttünk is táboroztak katonák, meg alattunk is. Nem bíztak semmit a véletlenre. Másnap a csúcsot erős hidegben és ordas nagy felhőben értük el, sajnos a világverő panoráma kimaradt. De ez az a hely, ahová bármikor visszamennék. Sok eső- és köderdőben jártam már, de ennél varázslatosabbat még nem nagyon láttam. Csak a Ruwenzori-hegység fogható ehhez, de az már egy másik történet lesz...<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1030898_kicsi.JPG" alt="p1030898_kicsi.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><img src="https://photos.google.com/search/_tra_/photo/AF1QipMPXZhtUWQbG37ppAHHc3A83ozhfUie9XPNBWds" alt="" class="imgnotext" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F07%2Fnincs_ketto_tizen_negy_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F07%2Fnincs_ketto_tizen_negy_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F07%2Fnincs_ketto_tizen_negy_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mount Karisimbi (4507m), Ruanda"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/07/nincs_ketto_tizen_negy_nelkul#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13199815" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_3951.JPG
https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/04/afrika_a_sohaelnemvegyulos
Afrika a sohaelnemvegyülős...
2017-11-04T15:48:17+01:00
2017-11-04T15:48:17+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1040342kicsi.JPG" alt="p1040342kicsi.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Ott tartottunk - azon az innen még meglehetősen hosszúnak látszó úton az afrikai túrázás felé -, hogy testileg-lelkileg mennyire nehéz is beleszokni az afrikai viszonyokba. Ott bizony fehérként (már ha az vagy, kedves olvasó) mindig szem előtt leszel. Sohasem tudsz beleolvadni sem a környezetbe, sem emberek közé, Sem faluban, sem városban. Sem sehol. És az a megkülönböztetett figyelem, amit a nap minden percében kapsz - erősen nyomasztóvá tud válni, már akár napok alatt is. Ez a hétköznapokban úgy néz ki, hogy mindig beszélgetni akar veled valaki (akár bírjátok-e ugyanazt a nyelvet, akár nem), mindig el akar adni neked valaki valamit (akár van rá szükséged, akár nincs), és mindig mindenki azt hiszi, hogy ő az első és az egyetlen, aki ezzel próbálkozik. Tehát magyarul soha nincs egyetlen perc nyugalmad sem. Ez egy darabig lehet szórakoztató extrovertált személyiségűeknek, de előbb-utóbb belefárad az ember.</p>
<p>Az afrikai körülményekkel megharcolni testileg sem könnyű. Hacsak nincs dollárral degeszre tömött bukszánk. De induljunk most ki abból, hogy jóérzésű (átlagmagyar fizetésből utazni és túrázni vágyó) polgár nem bír fölös ezer dollárokkal, csak, hogy kikerüljön minden nehézséget a közlekedésben, vagy hogy elkerüljön minden kellemetlenséget pl. a szállások és az étkezés terén.</p>
<p>De hogyan is gyalogolhatunk, vagy túrázhatunk kedvünkre Afrikában? Ez lenne a kérdés. Hát egyszerűen sehogy. Kivéve Dél-Afrikát, ahol az európai viszonyoknak megfelelő turistaúthálózat lelhető fel a hegyvidéki területeken, viszont infrastruktúra ott sincs igazán mögötte, tehát komoly felkészültség igényeltetik a túrázók részéről. Pláne, ha többnapos gyaloglásra készülünk. Valljuk meg, az európai hegyvidéki turizmus erősen döntő többsége egynapos túrázásban merül ki. Nagyon kevés olyan ember van, aki képes egy 20 kilós hátizsákkal akár csak egy napot is végiggyalogolni, hát még akár ezer méter szintet is megtenni vele. Nem, ez nem reális. Pedig a trekkingezésnek ez lenne a lényege. A többnapos túrázás.<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_7306kicsi.jpg" alt="img_7306kicsi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>De szerencsére a szerencsétlenségben, hogy Afrika azon területein, ahol látványos hegyvidékek emelkednek (általában nemzeti parkokon belül), ott oly mértékű a munkanélküliség és a szegénység, hogy megélhetési forrássá nőtte ki magát a túrák szervezése és bonyolítása. Teherhordókkal, szakáccsal és természetesen vezetővel vághatunk neki soknapos vándorlásainknak. Persze le lehet mondani ezekről (vezetőről általában nem, de nincs is értelme), mivel tényleg egyedül nem boldogulnánk. Csak ivóvízből annyit kell cipelni (ha nincs a területen iható víz), hogy már csak az meghaladná a kondíciónkat és erőnlétünket egy 4-5 napos túra során.</p>
<p>A különböző régiókban más-más módokon oldják meg helyi segítőink a felszerelés szállítását. Az Atlasz-hegységben és Etiópiában szamarak, vagy öszvérek cipelik a málhát. A Szaharában tevék, közép-Afrikában a magasabb hegyeken viszont teherhordók cipekednek helyettünk. Dél-Afrikában érdekes módon nincs lehetőség már hordárokat fogadni, a Drakensberg káprázatos csipkés ormai között és szakadékai peremén szabadon gyalogolhatunk hátizsákunkkal. Már ha bírjuk...</p>
<p>Valljuk meg, nem fogjuk bírni. Ezért a Drakensbergben inkább jó kis egynapos túrákat érdemes összehozni. Ott viszont, ahol lehetőségünk adódik ún. "expedíciós" jelleggel gyalogolni, ne sajnáljuk rá a pénzt, hiszen nem vagyunk abban a helyzetben (információ és egyebek híján), hogy helyi segítség nélkül boldoguljunk. Arról nem beszélve, hogy hány nehéz helyzetben élő családon is segítünk azzal a pénzösszeggel, amit ott hagyunk.</p>
<p>Legközelebb előveszünk már konkrét helyszíneket és helyzeteket, csak, hogy ízelítsünk is abból, amiről eddig szó volt. 2 hónap múlva kereken, pedig már Guinea felé vesszük az irányt, az előkészületekről és a tervezésről is ejtek majd egy-két szót addig...</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F04%2Fafrika_a_sohaelnemvegyulos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F04%2Fafrika_a_sohaelnemvegyulos%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F04%2Fafrika_a_sohaelnemvegyulos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Afrika a sohaelnemvegyülős..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/04/afrika_a_sohaelnemvegyulos#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13172848" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1040342kicsi.JPG
https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/03/afrika_mas_ha_meg_nem_tudtad_volna
Afrika más - ha még nem tudtad volna...
2017-11-03T23:02:56+01:00
2017-11-03T23:02:56+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_2201kicsi.JPG" alt="img_2201kicsi.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Arra gondoltam, mielőtt belevágnánk a lényegbe, beszéljünk kicsit olyan dolgokról, amik talán nem kézenfekvőek minden halandó számára. Afrika más. Ezt nem hangoztathatjuk eléggé. Miért indul útnak vajon valaki általában egy távoli ország vagy terület felé? Híres-neves városokat akarnak látni sokan, ősrégi kultúremlékekkel vagy éppen mai kultúrprogramokkal. Esetleg fényárban úszó szórakozónegyedek, pazar tengerparti nyaralóhelyek, felhőkarcolók vonzanak másokat. Olyanok is akadnak szép számmal, akiket a könnyen megközelíthető és világhírű természeti látnivalók izgatnak, vagy éppen ilyenekkel fűszereznek tengerparti nyaralásokat. Nos, Afrikában még a tengerpart is más, és kis túlzásal semmi olyasmi sincs, amire a turisták, vagy utazók zöme vágyik. Ami pedig van, az nehezen adja magát. Vagy kurvasokba kerül. Vagy mindekettő.</p>
<p>Oszlassunk el először is gyorsan egy közhiedelmet. Mégpedig, hogy Afrika tele van vadállatokkal. Pedig dehogyis van. A kevés és gyakran szinte megközelíthetetlen nemzeti parkok és vadvédelmi területek kivételével szinte sehol nem él semmi. Majmok ugrálnak a fákon, mint Ázsiában? Ugyan már...Zsiráfok meg elefántok járkálnak csak úgy szabadon? Dehogyis. Nemzeti parkokon kívül szinte sehol. Gazellák rohangálnak az útmenti szavannásban? Én még sosem láttam. Csak védett területeken belül. Aki csimpánzt akar látni pl.- vadon -, annak eldugott zugokba kell elvergődnie, ahol vezetővel és vadőrökkel, némi kp. megfizetése után van csak esélye - ami korántsem száz százalékos - hogy csimpánzokat lásson. És akkor is 15 méter magasban, lombok takarásában. Ugrálnak körülöttünk a földön? Soha...<img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_3495kicsi.JPG" alt="img_3495kicsi.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A szavannák híres nemzeti parkjaiban azért lehet látni még az összes nagyvadat, de ez is pénzbe kerül. Luxuslodge-okban lehet a seggére verni jó sok dollárnak, esetleg körbekerített táborhelyeken sátrazni, ha olcsóbban akarjuk megúszni a szafarit</p>
<p>A nagyvárosokban sétálgatni nappal sem különösebben szórakoztató, sötétedés után pedig kimondottan veszélyes tud lenni. Nagyvárosi látnivalók különben egy-egy érdektelen Nemzeti Múzeumon és sokszor gagyi emlékműveken kívül nem nagyon akadnak. Háromezer éves kőbuddhákba sem futunk bele, mint Ázsiában sokhelyütt, a törzsi kultúráknak pedig szinte semmi "kézzel fogható" hagyatéka nem létezik. Az a néhány építészeti látnivaló, ami kontinensszerte fennmaradt is leginkább a gyarmati múlt öröksége. Etiópia az üdítő kivétel, na meg a Nílusmenti piramis-régió Egyiptomtól Szudánig.</p>
<p>A közlekedés és az utak minősége úgy általában pocsék, habár akadnak olyan országok, ahol elfogadható úthálózat létezik, Kína viszont már gőzerővel vetette bele magát az afrikai piacok lenyúlásába és az ezzel együttjáró útfejlesztésekbe. Mondjuk a falusi Afrika elmaradása olyan óriási, hogy száz év sem lesz elég a felzárkózásra.</p>
<p>A vidéki Afrika varázsa ettől függetlenül elmondhatatlan. Afrika levegőjét beszívni, és érezni, ahogy átjár bennünket egy megfoghatatlan, bizsergető és borzongató érzés, amihez foghatót nem éreztem még más kontinensen, az maga a csoda. Már ha van bennünk kellő nyitottság és fogékonyság arra, amit Afrika adni tud. Mert jó sok mindent el is vesz közben. Mert Afrika nehéz hely egy nyugati embernek, ezt azért be kell vallanunk. Testben és lélekben egyaránt megviseli az utazót a lét afrikai körülmények között. De erről a későbbiekben úgyis fogunk még elég szót ejteni...</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F03%2Fafrika_mas_ha_meg_nem_tudtad_volna%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F03%2Fafrika_mas_ha_meg_nem_tudtad_volna%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F03%2Fafrika_mas_ha_meg_nem_tudtad_volna%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Afrika más - ha még nem tudtad volna..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/03/afrika_mas_ha_meg_nem_tudtad_volna#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13165302" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/img_2201kicsi.JPG
https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/03/esetleg_nem_artana_egy_kis_mirefol
Esetleg nem ártana egy kis "mireföl"...
2017-11-03T17:31:49+01:00
2017-11-03T17:31:49+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<div class="blh_post_image">
<p class="blh_post_img"><a href="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/postimage/p1030891kicsi_1509726100.JPG" target="_parent"><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/postimage/p1030891kicsi_1509726100.JPG" alt="" /></a></p>
<p></p><p>Ruandában a Karisimbi-vulkán oldalában kb. 3600 méteren, egynapi gyaloglás után.</p>
<p> </p>
<p>De hogy mi az a látvány és élmény, ami "megér" ennyi szívást, azt talán el sem tudjátok képzelni...Azon leszek, hogy megismerhessétek a legszebb afrikai hegyvidékeket Marokkótól Dél-Afrikáig.</p>
<p>Két hónapunk van rá. Utána élőben jelentkezünk Guinea egy eldugott szegletéből...</p>
<p>Sárra, vörösföldre, sziklákra és hóra fel!!!</p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F03%2Fesetleg_nem_artana_egy_kis_mirefol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F03%2Fesetleg_nem_artana_egy_kis_mirefol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2017%2F11%2F03%2Fesetleg_nem_artana_egy_kis_mirefol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Esetleg nem ártana egy kis "mireföl"..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2017/11/03/esetleg_nem_artana_egy_kis_mirefol#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/13161778" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/postimage/p1030891kicsi_1509726100.JPG
https://afrotrekker.blog.hu/2014/03/06/afrotrails
Gyalogszerrel Afrikában...
2014-03-06T22:12:15+01:00
2014-03-06T22:12:15+01:00
afrotrekker
https://blog.hu/user/855054
<p><img src="https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1020611kicsi.JPG" alt="p1020611kicsi.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Üdv Mindenkinek,</p>
<p>akit csak egy kicsit is érdekel Afrika. Akár mert már járt ott és a szívébe lopta magát, akár mert már járt ott, és - azt hiszi - megutálta egy életre. Vagy aki csak vágyik rá, hogy egyszer eljusson oda...hogy beszippantsa az illatát, érezze ízeit, megpillanthassa elképesztő tájait, és nem utolsósorban a saját bőrén tapasztalhassa Afrika mai ezerszínű életét.</p>
<p>Ebben a blogban időről időre megpróbálunk mesélni egy kicsit Afrikáról. A csodálatos hegyvidékekről, kalandokról, praktikus dolgokról, érdekességekről, az ottani mindennapokról, és természetesen a különbözőségekről, amelyekkel egy elszánt utazó szinte minden percben találkozhat, ha nyitva tartja a szemét. Szóval... irány dél...irány Afrika!!!</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2014%2F03%2F06%2Fafrotrails%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2014%2F03%2F06%2Fafrotrails%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fafrotrekker.blog.hu%2F2014%2F03%2F06%2Fafrotrails%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Gyalogszerrel Afrikában..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://afrotrekker.blog.hu/2014/03/06/afrotrails#comments"><img class="item_ctp" src="https://afrotrekker.blog.hu/rss/image/post/id/5846868" border="0" /></a><br /></p>
0
AfroTrails - Kalandozások afrikai ösvényeken
https://afrotrekker.blog.hu
https://m.blog.hu/af/afrotrekker/image/p1020611kicsi.JPG